A denevérek meglepő szerepe a gyümölcsösök védelmében

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. április 29.
• 0

A biológiai védekezésben a denevérek is fontos szerepet kaphatnak: természetes módon gyéríthetik a gyümölcsösök kártevőit.

A gyümölcstermesztők régóta tudják, hogy az almamoly apró mérete ellenére komoly károkat tud okozni. Nem a leglátványosabb kártevő, mégis világszerte az egyik legnagyobb fejtörést okozza az almásokban. A védekezés ellene költséges, vegyszerigényes, és az sem ritka, hogy a kártevő ellenállóvá válik bizonyos rovarölő szerekkel szemben.

Nem véletlen, hogy a kutatók egyre többet foglalkoznak olyan megoldásokkal, amelyek a természet működését hívják segítségül. Ezek közé tartozik egy meglepő, sokáig alábecsült szövetséges: a denevér.

Elsőre talán szokatlannak tűnhet, hogy egy repülő emlős a gyümölcsösök védelmében kapjon főszerepet, pedig a kutatási eredmények kifejezetten figyelemreméltók.

Egy olaszországi bio almáskertben végzett vizsgálat során a kutatók összehasonlították azokat a területeket, ahol a denevérek szabadon vadászhattak, azokkal, ahonnan hálókkal kizárták őket. Az eredmények meggyőzőek voltak: ahol jelen voltak, 32 százalékkal csökkent az almamoly által érintett fák száma, a sérült almák mennyisége pedig nagyjából a felére esett vissza.

Ez nem csupán természetvédelmi érdekesség. A kutatók becslése szerint a denevérek jelenléte hektáronként évente több száz euró megtakarítást is jelenthet, miközben a vegyszerhasználat csökkentésében is szerepet játszhat.

Egy természetes segítő, amelyet érdemes komolyan venni

A denevérek hatékonysága nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, milyen mennyiségű rovart fogyasztanak. Egyetlen éjszaka alatt akár ezreket is elfoghatnak, a szoptató nőstények pedig naponta testtömegük másfélszeresének megfelelő rovart is elfogyaszthatnak.

Ez a falánkság a gyümölcsösökben kifejezetten hasznos tulajdonság.

A kutatások ráadásul arra utalnak, hogy szerepük messze nem korlátozódik az almamolyra. Több vizsgálat igazolta, hogy különféle gyümölcsösökben, a körtétől az olajfáig, számos mezőgazdasági kártevő természetes gyérítésében segíthetnek.

Különösen figyelemre méltó a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii), amelyről kimutatták, hogy legalább 22 jelentős mezőgazdasági kártevőt fogyaszt.

Nem odavinni kell őket, hanem hívogatni

A szakemberek szerint a kérdés nem az, hogyan „telepítsünk” denevéreket, hanem hogyan alakítsunk ki olyan környezetet, ahol jól érzik magukat.

És itt jön a történet talán legérdekesebb része: ami a denevéreknek kedvez, az gyakran az egész ökoszisztémának is jót tesz.

A sövények, fasorok, facsoportok, tavacskák, valamint az éjjeli lepkéket vonzó növények mind segíthetnek abban, hogy a denevérek számára vonzóbbá váljon egy terület. Ezek az elemek ráadásul növelik a biodiverzitást, javíthatják az élőhelyek állapotát, és sok más hasznos élőlényt is támogatnak.

A változatosabb növényzet nemcsak erősebb denevérközösséget tarthat fenn, hanem hosszabb időszakra biztosíthat természetes kártevő-szabályozást is.

Ebben a megközelítésben a biológiai védekezés nem egyetlen trükkről szól, hanem egy olyan rendszer kialakításáról, ahol a természet maga dolgozik a termelővel együtt.

Több mint érdekes ötlet

A történet talán legfontosabb tanulsága, hogy a denevérek szerepe messze túlmutat egy látványos kutatási eredményen. A példák azt sugallják, hogy a természetes ragadozókra építő megoldások nemcsak környezetkímélők lehetnek, hanem gazdaságilag is értelmezhető előnyt adhatnak.

És ez már jóval több, mint természetvédelmi érdekesség.

Ha az almamoly elleni védekezésben kevesebb vegyszerrel, kisebb költséggel és egészségesebb ökoszisztémával lehet eredményt elérni, az a termelőnek, a környezetnek és végső soron a fogyasztónak is nyereség.

Lehet, hogy a gyümölcsösök egyik legfontosabb segítője nem a permetezőben, hanem az esti égbolton repül.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu