Aszály, bizonytalanság, túlélés – nehéz év elé néz a magyar mezőgazdaság

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. május 20.
• 0

Az aszály, a növekvő költségek és a bizonytalan terméskilátások egyre nagyobb nyomás alá helyezik a magyar mezőgazdaság szereplőit.

Óvatos optimizmussal indult a 2025–2026-os gazdálkodási év a Dél-Alföldön, de a kezdeti remények gyorsan szertefoszlottak. Bár a tél az elmúlt évekhez képest kedvezőbb képet mutatott, a problémák valójában már ekkor is látszottak. A legnagyobb gond továbbra is a vízhiány maradt, amely hónapról hónapra egyre komolyabban érezteti a hatását.

A szezon indulásáról, az aszályhelyzetről és a gazdálkodók előtt álló kihívásokról Sipos József növényorvost kérdeztük, aki saját gazdaságának tapasztalatait is megosztotta.

A tél még adott némi reményt

A szakember szerint a tél eleinte biztatóbbnak tűnt, mint az elmúlt időszakban megszokott évek.

„A hótakaró adott egy kis bizakodást, hiszen védte a növényeinket a fagyoktól, és segített volna a talaj feltöltődésében is” – fogalmazott Sipos József.

A probléma azonban az volt, hogy a mélyebb talajrétegek már ekkor sem tudtak megfelelően feltöltődni vízzel. A tavasz elején ugyan érkezett némi csapadék, februárban és március végén is hullott eső, de ez messze nem bizonyult elegendőnek.

Április különösen nehéz hónap lett. Sok helyen mindössze néhány milliméter csapadék esett, miközben a talajok gyorsan kiszáradtak, és egyre nagyobb repedések jelentek meg a földeken.

Az őszi vetések különösen megszenvedték

A csapadékhiány főként az őszi vetésű növényeket érintette érzékenyen. Az őszi gabonák és a repce már eleve nehéz körülmények között indultak, mert a vetés után hosszú száraz időszak következett.

Sok táblán csak novemberben tudtak egyáltalán kikelni a növények, amikor végre megérkezett az első komolyabb eső. Emiatt gyenge állapotban mentek bele a télbe, ami különösen a repce esetében okozott súlyos veszteségeket. Számos gazda végül kénytelen volt beszántani az állományokat, és más növényekkel újravetni a területeket tavasszal.

Az őszi kalászosok állapota jelenleg is nagyon eltérő. Az árpa valamivel jobban viseli a szárazságot, míg a búza – főleg a durumbúza – sokkal érzékenyebben reagál a vízhiányra.

A különbségeket nemcsak az időjárás, hanem a talajtípus, a választott fajta és az alkalmazott technológia is jelentősen befolyásolja.

A növények egyre nagyobb stressz alatt vannak

A szakember szerint sok helyen már látványos jelei vannak annak, hogy a növények komoly stressz alatt állnak. A talajok kiszáradtak, mély repedések alakultak ki, a növények alulról kezdenek száradni, fejlődésük pedig lelassult. A gazdák egyik legfontosabb kérdése most az, hogy marad-e elegendő energiája az állományoknak a megfelelő kalászképzéshez.

A tavaszi vetések sem indultak problémamentesen. A napraforgónál például a hideg éjszakák, a nappali felmelegedés és a száraz talaj egyszerre nehezítik a kelést.

A vontatott fejlődés miatt a növények sokkal kiszolgáltatottabbak a kártevőknek is, és több helyen újravetésre volt szükség.

Már nem a maximalizálás a cél

Az időjárási problémák mellett a gazdák gazdasági oldalról is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Az inputköltségek továbbra is magasak, miközben a felvásárlási árak sok esetben csalódást okoznak.

„A felvásárlási árak rendkívül elszomorító képet mutatnak, miközben a költségeink nem csökkentek ilyen mértékben” – mondta Sipos József.

A gazdák többsége emiatt már tudatosabban tervezi meg a technológiai lépéseket, és igyekszik csökkenteni a felesleges kiadásokat. Ez azonban nem egyszerű spórolást jelent, hanem sokkal inkább annak átgondolását, mire érdemes valóban költeni. A növényvédelemben például különösen nagy a bizonytalanság. Egy rossz időben elvégzett kezelés könnyen plusz stresszt okozhat a már eleve legyengült növényeknek.

„Nagyon oda kell figyelni, mert ha rosszkor avatkozunk be, akár többet árthatunk, mint használunk. Egy stresszes növényre kijuttatott kezelés is lehet plusz terhelés” – figyelmeztetett a szakember.

Egyre fontosabb az alkalmazkodás

A gazdaságok egy része már próbál alkalmazkodni az új körülményekhez. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a helyspecifikus gazdálkodás, a célzott tápanyag-utánpótlás és a talajvizsgálatokra épülő döntéshozatal.

Sipos József saját gazdaságában is folyamatosan kísérletezik különböző megoldásokkal. Kukoricában és napraforgóban például csökkentett tőszámmal végez vizsgálatokat annak érdekében, hogy kiderüljön: kisebb konkurencia mellett stabilabb állomány alakítható-e ki vízhiányos környezetben.

„Arra keresem a választ, hogy kevesebb növénnyel, kisebb konkurenciával tudunk-e stabilabb állományt kialakítani ilyen körülmények között” – magyarázta.

A gazdaságban biológiai alapú készítményeket, huminsavakat és különféle kondicionáló anyagokat is alkalmaznak kísérleti jelleggel, de a szakember szerint extrém szárazságban ezek lehetőségei is korlátozottak.

„Ha nincs víz, a növény nem tudja felvenni a tápanyagot sem. Ilyenkor már minden plusz beavatkozás könnyen stresszfaktorrá válhat” – tette hozzá.

Egyre kiszámíthatatlanabb a rendszer

A gazdák számára ma már nemcsak az időjárás jelent kihívást, hanem a gazdasági bizonytalanság is. Az alacsony felvásárlási árak, a magas költségek és az egyre szélsőségesebb időjárás együtt komoly nyomást helyez a termelőkre.

Különösen nehéz helyzetben vannak a kisebb gazdaságok, amelyek kevésbé rendelkeznek tartalékokkal vagy fejlesztési lehetőségekkel.

A szakember szerint emiatt egyre nagyobb jelentősége van a tudatos tervezésnek és a szakmai alkalmazkodásnak. A cél ma már sok esetben nem a rekordtermés, hanem a stabilitás megőrzése.

„A magyar gazda reményeim szerint nem adja fel. De most már minden döntést sokkal tudatosabban kell meghozni, mert a hibák árát egyre kevésbé bírja el a rendszer” – összegezte tapasztalatait Sipos József.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu