Aszály és energiaválság: kettős kihívás előtt a magyar mezőgazdaság

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2026. augusztus 4.
• 0

A magyar mezőgazdaság számára az elmúlt években egyre összetettebb kihívások jelentek meg.

A tartós aszály, a gyakoribb hőhullámok és a magas energiaköltségek egyszerre nehezítik a növénytermesztők és az állattenyésztők munkáját. Bár az energiapiac a 2022-es válsághoz képest stabilizálódott, a villamos energia és az üzemanyag ára továbbra is jelentős terhet ró a gazdaságokra. Erre rakódik rá a 2026-os nyár rendkívüli szárazsága, amely az ország számos térségében komoly terméskiesést okozott.

A vízhiány egyre nagyobb kockázat

Az idei aszály ismét bebizonyította, hogy a mezőgazdaság egyik legfontosabb erőforrása a víz. A HungaroMet mérései szerint több térségben a talaj felső egy méteres rétegéből 100–150 milliméternyi vízmennyiség hiányzik, a Dél-Alföld egyes részein pedig ennél is nagyobb a deficit. A leginkább érintett kultúrák közé tartozik a kukorica, a napraforgó, a zöldségtermesztés és a gyümölcsösök, ahol öntözés nélkül sok gazdaság jelentős terméscsökkenéssel számol.

Az öntözés segít, de drága

Az öntözés sok esetben mérsékelheti az aszály hatásait, ugyanakkor komoly energiaigénnyel jár. A nagy teljesítményű szivattyúk működtetése villamos energiát vagy dízelüzemű motorokat igényel, így minden öntözési ciklus tovább növeli a termelési költségeket. A gazdálkodók számára ez komoly dilemma: öntözés nélkül kisebb lesz a termés, öntözéssel viszont jelentősen nőnek a kiadások. Egyre több gazdaság telepít napelemes rendszereket, hogy részben saját maga biztosítsa az öntözéshez szükséges energiát, ám ezek a beruházások jellemzően hosszabb távon térülnek meg.

Az állattenyésztés is megszenvedi a hőséget

A szélsőséges nyári időjárás nemcsak a növénytermesztést, hanem az állattartást is érzékenyen érinti. A hőstressz csökkenti a szarvasmarhák, sertések és baromfik teljesítményét, a tejelő tehenek kevesebb tejet adnak, a húshasznú állatok lassabban fejlődnek, a baromfiállományoknál pedig romlik a takarmányhasznosítás. Az állattartó telepeken ezért egyre nagyobb szerepet kapnak a ventilátorok, szellőztető rendszerek, párásítók és más hűtési technológiák, amelyek ugyan javítják az állatok komfortját, de jelentős villamosenergia-felhasználással működnek.

A takarmány is egyre drágább

Az aszály a takarmánytermelést sem kíméli. Több térségben gyengébb kukoricatermés várható, ami a silókukorica mennyiségét is csökkentheti. Ez különösen a tej- és húsmarhatartó gazdaságokat érinti érzékenyen, hiszen a takarmány pótlása magasabb beszerzési költségekkel és nagyobb szállítási távolságokkal járhat. A növekvő takarmányköltségek végső soron az állattenyésztés jövedelmezőségét is rontják.

A kertészetekre is nagy nyomás nehezedik

A fóliás és üvegházi termesztésben nyáron folyamatos szellőztetésre, árnyékolásra, öntözésre és sok esetben hűtésre van szükség. Bár a korszerű kertészetek energiahatékony technológiákat alkalmaznak, a magas energiaárak itt is jelentős költségnövekedést okoznak. A szabadföldi zöldségtermesztésben pedig az öntözés hiánya vagy magas költsége veszélyezteti a termésbiztonságot.

A gépek üzemeltetése is többe kerül

Az üzemanyagárak ugyan már nem érik el a korábbi rekordokat, de továbbra is komoly költséget jelentenek. Az aratás, a talajművelés, a szállítás és az őszi vetések előkészítése során felhasznált gázolaj ára közvetlenül beépül a termelési költségekbe. Ezért a gazdálkodók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkaműveletek összehangolására, a menetszám csökkentésére és az üzemanyag-felhasználás optimalizálására. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól látszik, hogy a klímaváltozás és a magas energiaköltségek együtt alakítják át a mezőgazdaságot. A 2022-es történelmi aszály óta folyamatosan nő az öntözés iránti igény, miközben egyre több gazdaság fordul a megújuló energiaforrások és a korszerű technológiák felé. Napelemes rendszerek, energiatakarékos szivattyúk, precíziós öntözési megoldások és modern állattartó telepek segíthetnek csökkenteni az energiafelhasználást, miközben javítják a termelés biztonságát.

A jövő a hatékony gazdálkodásé

A szakemberek szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata az alkalmazkodás lesz. Az öntözési infrastruktúra fejlesztése, a vízvisszatartó gazdálkodási módszerek elterjesztése, a talaj vízmegtartó képességének javítása és az energiahatékony technológiák alkalmazása nélkül egyre nehezebb lesz kezelni a szélsőséges időjárási helyzeteket. Ugyanakkor a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a megújuló energiaforrások terjedése új lehetőségeket kínál a gazdálkodók számára. A 2026-os nyár ismét világosan megmutatta, hogy az aszály és az energiafelhasználás ma már szorosan összefügg. A vízhiány növeli az öntözés energiaigényét, a hőség fokozza az állattartó telepek fogyasztását, miközben a magas költségek szinte minden mezőgazdasági ágazatot érintenek. A jövő versenyképes gazdaságai azok lehetnek, amelyek egyszerre gazdálkodnak hatékonyan a vízzel, az energiával és a talaj termőképességével.