Aszály idején is előnyt jelenthet az ökogazdálkodás

• Növénytermesztés
• 2026. június 30.
• 0

A klímaváltozás miatt egyre fontosabb lehet az ökogazdálkodás. A szakemberek szerint az ökológiai művelésű talaj jobban megtartja a vizet.

Az ökogazdálkodásban művelt területek jobban viselik az aszályos időszakokat, miközben a talaj is több vizet képes megtartani – erről beszélt Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában.

A műsor vendége Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítója és ügyvezetője volt, akivel az ökológiai gazdálkodás jelenlegi helyzetéről, eredményeiről és a klímaváltozás jelentette kihívásokról beszélgettek.

Kevesebb termés, de jobb vízmegtartás

A beszélgetés során elhangzott, hogy az ökogazdálkodásban egy vetésforgóra vetítve átlagosan 15-20 százalékkal kisebb terméshozammal lehet számolni, ugyanakkor ez a különbség bizonyos kultúráknál jóval kisebb. A csemegekukorica és a zöldborsó esetében például mindössze körülbelül 10 százalékos eltérésről beszélhetünk.

A szakemberek szerint az ökológiai gazdálkodás egyik legfontosabb előnye, hogy a talaj 10-15 százalékkal több vizet képes megtartani, ráadásul műtrágyára sincs szükség, ami jelentős költségmegtakarítást is jelenthet a termelők számára.

A kutatás a gazdálkodók tapasztalataira is épül

Drexler Dóra elmondta, hogy intézetük kezdettől fogva szorosan együttműködik a gazdálkodókkal. A kutatási programokat is úgy alakítják ki, hogy azok a mindennapi termelésben hasznosítható eredményeket hozzanak.

Az érdeklődő gazdák különböző vetőmagokat próbálhatnak ki saját területeiken, majd a tapasztalatok alapján térségi ajánlások készülnek, amelyek segíthetnek kiválasztani az adott környezetben legjobban teljesítő fajtákat.

Az intézet több olyan kutatáson is dolgozik, amelyek célja a növények ellenálló képességének növelése. Kiemelt figyelmet fordítanak például arra, hogyan lehet a szőlőültetvényeket felkészíteni az egyre gyakoribb hősokkokra, illetve hosszabb ideje vizsgálják az amerikai szőlőkabóca terjedését is, amely jelenleg az egyik legsúlyosabb növényvédelmi problémának számít.

A bio minősítés értékét nehéz érvényesíteni

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a hazai ökotermelők számára továbbra is komoly kihívást jelent az értékesítés. Drexler Dóra szerint a gazdálkodók sok esetben nem tudják megfelelően érvényesíteni a bio minősítésből adódó többletértéket, ezért ezen a területen is lenne még lehetőség a fejlődésre.

Az intézet finanszírozása részben az Agrárminisztérium, részben pedig európai uniós kutatási pályázatok révén valósul meg. Jelenleg 17 uniós kutatási projektjük fut, ami agrárkutatási területen kiemelkedőnek számít Magyarországon.

Az ökogazdálkodás egy szemlélet is

A podcast végén Áder János felidézte, hogy az ökogazdálkodás négy alapelve az egészség, az ökológia, a méltányosság és a törődés. Drexler Dóra szerint ezek nem csupán szakmai irányelvek, hanem egy olyan értékrendet is tükröznek, amely meghatározza a gazdálkodás egészét.

Ennek része például, hogy nem alkalmaznak szintetikus növényvédő szereket, GMO-mentesen gazdálkodnak, valamint az állattartás során is kiemelt figyelmet fordítanak az állatok természetes viselkedésének biztosítására.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetet 2010-ben alapították, jelenleg 48 munkatárssal működik, évente több mint harminc szakmai rendezvényt szervez, és több százezer emberhez jutnak el programjaikkal. A szakemberek szerint a klímaváltozás előrehaladtával az ökogazdálkodásban szerzett tapasztalatok egyre fontosabb szerepet kaphatnak a jövő mezőgazdaságában.

Forrás: MTI