Csontszáraz a talaj: veszélybe kerülhetnek az őszi vetések

• Növénytermesztés
• 2026. augusztus 28.
• 0

Csontszáraz a talaj országszerte, ami már az őszi vetések sikerét is veszélyezteti. Közben a kártevők is egyre nagyobb gondot okoznak.

Továbbra is a tartós szárazság jelenti a legnagyobb kihívást a mezőgazdaságban. Az ország nagy részén a talaj felső rétege már teljesen kiszáradt, sok helyen pedig a mélyebb rétegek vízkészlete is jelentősen megfogyatkozott. Ez nemcsak a még álló kultúrákat viseli meg, hanem az őszi vetések előkészítését is egyre nehezebbé teszi.

Nehéz döntés előtt állnak a gazdák

A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy érdemes-e elvetni a repcét a rendkívül száraz talajba, vagy célszerűbb kivárni az esőt.

A nedvesség hiánya miatt sok helyen már megfelelő magágyat is nehéz készíteni, a vetőmag pedig akár hosszabb ideig is a földben maradhat anélkül, hogy egyenletesen kikelne. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az intenzív talajművelés még több nedvességet vonhat el a talajból, ezért egyre nagyobb jelentősége van a minél kisebb bolygatással járó művelési módszereknek.

A kivárás sem feltétlenül jelent megoldást. Ha a csapadék későn érkezik, könnyen kicsúszhatnak az optimális vetési időből, ami a növények fejlődésére és a télállóságra is kedvezőtlenül hathat.

A kukorica gyorsabban érik, a gyümölcsösök is szenvednek

Az elmúlt időszak meleg, száraz időjárása felgyorsította a kukorica és a napraforgó érését, utóbbi betakarítása több térségben már folyamatos.

A gyümölcsösökben ugyanakkor egyre gyakrabban jelentkezik a napégés, amit az erős napsugárzás és a hosszan tartó hőség okoz. Bár a száraz idő visszafogja a legtöbb gombás betegség terjedését, a vízhiány miatt legyengült növények sokkal érzékenyebbé válnak más károsítókkal szemben.

Egyre több a kártevő

A természetes táplálékforrások kiszáradása miatt több kártevő is az érő, nagy víztartalmú termések felé fordult.

A zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák egyaránt károsítják az almát, a körtét, az őszibarackot, a szilvát, a szőlőt, valamint a paradicsomot és a paprikát. Szívogatásuk nyomán a terméseken besüppedő, elszíneződő foltok jelenhetnek meg, a gyümölcsök pedig deformálódhatnak.

A darazsak is egyre nagyobb számban jelennek meg az érő gyümölcsökön. Nemcsak megrágják a terméseket, hanem a sérüléseken keresztül különböző rothadást okozó kórokozók is könnyebben megtelepedhetnek.

Az Alföld több térségében továbbra is jelentős a sáskák kártétele. Ahogy a természetes növényzet kiszárad, a még zöld kultúrák egyre nagyobb nyomás alá kerülnek.

A forró, száraz idő emellett kedvez a takácsatkák felszaporodásának is, miközben az almamoly, a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly és a gyapottok-bagolylepke jelenlétére is továbbra is figyelni kell.

Minden a csapadékon múlhat

A következő hetek növényvédelmi helyzetét alapvetően az dönti el, hogy érkezik-e számottevő eső.

Ha a száraz idő kitart, tovább fokozódhat egyes kártevők jelentősége, miközben a talajok vízhiánya tovább nehezíti az őszi munkákat. Egy tartósabb csapadékos időszak ugyanakkor egyszerre javíthatná a talaj nedvességét, segíthetné az őszi vetések sikeres indulását, ugyanakkor ismét kedvezőbb feltételeket teremthetne a gombás betegségek számára is.

Forrás: agroinform.hu