Silókukorica 2026 – lesz elegendő takarmány télire?

• Állattenyésztés, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. augusztus 28.
• 0

A 2026-os aszály egyik legsúlyosabb következménye nem ősszel, hanem a következő télen válhat igazán láthatóvá.

Az ország számos részén annyira rossz állapotba került a kukorica, hogy a gazdálkodók már augusztusban megkezdték a kényszerbetakarítást és silózást. Csakhogy a kiszáradt, alacsony, sok esetben cső nélküli növényből nem lehet ugyanolyan mennyiségű és beltartalmi értékű szilázst készíteni, mint egy normális évben. Ez különösen a tejtermelő és húsmarhatartó gazdaságok téli takarmányellátását teheti próbára. A helyzet súlyosságát jól mutatja a Nébih augusztus közepi országos jelentése. A hatóság szerint a hosszú ideje tartó rendkívüli aszály nagyon súlyos károkat okozott a kukoricában az ország nagy részén. Az állományok az átlagosnál alacsonyabbak, a levelek jelentős része leszáradt, egyes növényeken pedig cső sem képződött. Az Alföld legszárazabb térségeiben öntözés nélkül egyes kukoricaállományok gyakorlatilag teljesen felsültek. A Nébih szerint augusztus közepén már sok helyen zajlott a silózással történő kényszerbetakarítás.

Nem mindegy, hogy van-e cső a kukoricán

A silókukoricánál nem egyszerűen az a cél, hogy minél több zöld növényi tömeg kerüljön a silóba. A takarmány energiatartalmának jelentős részét a kukoricacső és azon belül a keményítőben gazdag szemek adják. Ha az aszály miatt kevés vagy apró cső fejlődött, esetleg egyáltalán nem történt megfelelő termékenyülés, a növényből készült szilázs beltartalmi értéke jelentősen eltérhet a megszokottól. Ez különösen a nagy tejtermelésű tehenek takarmányozásánál okozhat problémát. A megfelelő energiaellátást ugyanis más takarmányokkal kell pótolni, ami növelheti a gazdaság költségeit. Az aszály másik problémája, hogy nagyon szűk lehet az optimális betakarítási időablak. Ha a kukorica túl gyorsan szárad le, a gazdának hamarabb kell döntenie a silózás mellett. A túlságosan száraz növény nehezebben tömöríthető, ami rontja az erjedés feltételeit és növelheti a tárolási veszteségeket. A szakmai tapasztalatok szerint éppen ezért az egyre szélsőségesebb időjárás mellett a szálas- és tömegtakarmányok minősége egyre nagyobb mértékben már a betakarítás megfelelő időzítésén múlik.

A csapadék már túl későn érkezett

Augusztus második felében ugyan több helyen esett, ez azonban a kukoricát már nem tudta megmenteni. A HungaroMet augusztus 24-i értékelése szerint az előző heti csapadék csak kisebb körzetekben enyhítette az aszályt, a kapásnövényeken viszont már nem segített: a kukorica és a napraforgó állományainak jelentős része addigra elszáradt. A számok jól mutatják, milyen mély a probléma. Az elmúlt 90 nap csapadékhiánya az ország nagy részén 70–160 milliméter, a talaj pedig az ország túlnyomó részén továbbra is rendkívül száraz. Ez azért különösen súlyos, mert a kukorica legnagyobb vízigénye éppen a virágzás, termékenyülés és csőképződés időszakára esik. Ha ekkor tartós vízhiány alakul ki, a később érkező csapadék már nem képes visszahozni az elveszett termést.

Rendkívüli szabályt kellett bevezetni

Az idei helyzet súlyosságát az is jelzi, hogy a silókukorica esetében rendkívüli könnyítést vezettek be az aszálykár bejelentésére. A szabályozás módosításával indokolt esetben a betakarítást követően is lehetőség nyílt az aszálykár bejelentésére. Erre azért volt szükség, mert sok gazdálkodó nem várhatott tovább a károsodott növénnyel: a takarmány megmentése érdekében meg kellett kezdenie a silózást. Ez önmagában jól mutatja, hogy 2026-ban nem egyszerűen gyengébb termésről, hanem több térségben rendkívüli takarmánytermelési helyzetről beszélhetünk.

Lesz elegendő takarmány?

Országos szinten erre augusztus végén még nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. A helyzet ugyanis rendkívül eltérő gazdaságonként és térségenként. Azok az állattartók, akik megfelelő tavalyi készlettel rendelkeznek, öntözött területen termelnek silókukoricát, vagy többféle tömegtakarmányra támaszkodnak, lényegesen jobb helyzetben lehetnek. Sokkal nehezebb lesz azoknak a gazdaságoknak, amelyek szinte teljes egészében az idei, öntözetlen silókukoricára alapozták a téli takarmányozást.

Itt ráadásul két külön problémát kell megoldani: elegendő lesz-e a mennyiség, és megfelelő lesz-e a minőség? Előfordulhat, hogy köbméterre nézve megtelik a silótér, de az alacsonyabb csőarány miatt a takarmány energiatartalma elmarad a megszokottól. Ezt csak laboratóriumi takarmányvizsgálattal lehet pontosan meghatározni.

A tejtermelő gazdaságok érezhetik meg leginkább

A silókukorica különösen fontos a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában. Egy nagy tejtermelésű tehén takarmányadagját rendkívül pontosan kell összeállítani: megfelelő energiára, fehérjére, rostra és ásványi anyagra van szüksége. Ha a kukoricaszilázs energiatartalma csökken, azt más komponensekkel kell kompenzálni. Ez növelheti például a gabona- vagy egyéb koncentrált takarmányok felhasználását. A gazdasági hatás ezért jóval nagyobb lehet annál, mint amit önmagában a silókukorica hektáronkénti termésvesztesége mutat. A takarmánykukorica piaca szintén fontos tényező. Az AKI szerint 2026 augusztusának első hetében a takarmánykukorica átlagosan 77,1 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát. Ha a hazai termés jelentősen visszaesik, a későbbi takarmánypiaci folyamatok az állattartók költségeit is befolyásolhatják.

Lucerna, cirok és más alternatívák kerülhetnek előtérbe

A 2026-os év ismét ráirányíthatja a figyelmet arra, hogy kockázatos kizárólag egyetlen tömegtakarmányra alapozni. A lucerna, különböző fűfélék és bizonyos körülmények között a silócirok vagy szemescirok is nagyobb szerepet kaphat a takarmánytermelésben. Különösen a cirok iránt nőhet az érdeklődés, mert általában jobban tolerálja a száraz és meleg időszakokat, mint a kukorica. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyszerűen kiváltható vele a kukoricaszilázs. A takarmányadagot minden esetben az adott alapanyag beltartalmához, az állatfajhoz és a termelési szinthez kell igazítani. A gazdaságok számára azonban egyre fontosabb lehet a takarmánytermelés diverzifikálása, mert az egymást követő aszályos években ez csökkentheti a kockázatot.

A tél előtt minden silót érdemes bevizsgáltatni

Az idei évben különösen fontos lehet a betárolt szilázs laboratóriumi vizsgálata. A szárazanyag-, keményítő-, rost- és fehérjetartalom ismerete nélkül nehéz pontos takarmányadagot összeállítani. A gyengébb minőség ugyanis nem feltétlenül látható ránézésre. A megfelelő tömörítésre és tartósításra szintén fokozottan figyelni kell. A túlszáradt növényből készített szilázsban könnyebben marad levegő, ami melegedéshez és romláshoz vezethet, így az eleve kisebb termésből további veszteség keletkezhet.

Az idei aszály számlája télen is érkezhet

A 2026-os silókukorica-szezon tehát messze nem csupán növénytermesztési probléma. Az aszály következményei hónapokkal később az istállókban is megjelenhetnek. Az ország leginkább kiszáradt részein kevesebb és sok esetben gyengébb beltartalmú silókukorica került vagy kerül betakarításra. Emiatt egyes állattartóknak alternatív takarmányokat kell vásárolniuk, át kell alakítaniuk a takarmányadagokat, vagy drágábban kell beszerezniük a hiányzó alapanyagokat.

Országos takarmányhiányt egyelőre korai lenne kijelenteni, de térségi és gazdaságszintű hiányhelyzet kialakulásának komoly kockázata van. Az Alföld legsúlyosabban érintett részein különösen nehéz lehet a helyzet. A következő hetek egyik legfontosabb feladata ezért már nem az lesz, hogyan lehet megmenteni az idei kukoricát – sok helyen erre már nincs lehetőség –, hanem az, hogyan lehet a rendelkezésre álló takarmánykészlettel biztonságosan eljutni a következő betakarításig.