Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. augusztus 13.
• 0

A dió, a mogyoró és a mandula szüretének java még előttünk áll, ezért 2026. augusztus elején végleges országos termésadatokról még korai beszélni.

Az idei szezon eddigi időjárása alapján azonban már kirajzolódik a kép: a tavaszi fagyok után a nyári hőség és a vízhiány is próbára tette a héjas gyümölcsöket. A három kultúra közül különösen a korán virágzó mandula volt kitett az időjárási szélsőségeknek, míg a dió esetében a fagykár mellett ismét komoly figyelmet igényel a dióburok-fúrólégy.

Két komoly fagyhullámmal indult az év

Az idei gyümölcsszezont alapvetően meghatározta a tavaszi hideg. A FruitVeB szerint két jelentős fagyos periódus érte Magyarországot: április 7–12. között, majd április 27. és május 1. között. A HungaroMet mérései alapján a második hullámban az északi, északkeleti országrészekben és a Duna–Tisza közén helyenként mínusz 5 Celsius-fok alá süllyedt a hőmérséklet, Nyírtasson pedig mínusz 5,3 fokot mértek. A meteorológiai szolgálat esettanulmányában egy Kecel környéki, részben elfagyott diófa is szerepel.

A tavasz összességében sem kedvezett a gyümölcsösöknek: a HungaroMet értékelése szerint az elhúzódó fagyok mellett aszály is sújtotta a mezőgazdaságot. Májusban ugyan érkezett jelentős csapadék, amely átmenetileg megszüntette a szárazságot, nyárra azonban ismét több térségben romlott a talaj vízellátottsága.

Dió: a mennyiség mellett a minőségért is küzdeni kell

A dió Magyarország legjelentősebb héjas gyümölcse. A hazai ültetvényi termesztés nagysága mintegy 9200 hektár, miközben jelentős mennyiség származik házikertekből és szórványültetvényekből is. Egy korábbi NAK-összesítés szerint Magyarország éves diótermése körülbelül 6450 tonna nagyságrendű volt, ám az évjáratok között jelentős különbségek lehetnek.

2026-ban az országon belül várhatóan ismét nagy eltérések lesznek. A kései fakadás bizonyos években előnyt jelent a diónak más gyümölcsfajokkal szemben, az idei április végi–május eleji hideg azonban már olyan időpontban érkezett, amikor helyenként a dió friss hajtásai is károsodhattak. Ezt közvetlenül dokumentálta a HungaroMet is. A nyári szárazság pedig elsősorban a termés kitelítődését és a fák kondícióját veszélyeztetheti, különösen öntözetlen ültetvényeken.

A másik nagy kérdés a nyugati dióburok-fúrólégy. Július végére Zalában már megkezdődött a kártevő rajzásának megfigyelése. A lárvák a zöld burokban károsítanak, és súlyos fertőzés esetén nemcsak a külső megjelenést ronthatják, hanem a dióbél minőségét és értékesíthetőségét is. A szakemberek ezért hangsúlyozzák a rajzás követését és a megfelelő időben végzett integrált védekezést.

Az idei országos diótermésre augusztus elején még nincs olyan végleges szakmai becslés, amely alapján felelősen pontos tonnaszámot lehetne mondani. Annyi azonban már látható, hogy nem egységes, rekordév körvonalazódik, hanem erősen termőtáj- és ültetvényfüggő szezon.

Mandula: nagy lehetőség, nagy fagyveszély

A mandula különösen érdekes helyzetben van. A melegebb és szárazabb magyarországi klíma hosszabb távon akár kedvezhet is termesztésének, ezért az elmúlt években ismét nőtt iránta az érdeklődés. A NAK adatai szerint Magyarországon mintegy 500 hektáron termesztenek mandulát, ebből 136 hektár található a Balaton-felvidéken. Az éves hazai termés nagyságrendileg 350 tonna.

A mandulának azonban van egy komoly gyenge pontja: nagyon korán virágzik. Emiatt hiába kedveli a meleget és viseli viszonylag jól a szárazabb körülményeket, egy márciusi vagy áprilisi fagy néhány óra alatt jelentős terméskiesést okozhat. Az idei áprilisi hideghullámok ezért különösen kedvezőtlen időpontban érték a korán fejlődő gyümölcsfajokat. A rendelkezésre álló szakmai adatok egyelőre nem teszik lehetővé, hogy országos százalékot mondjunk a 2026-os mandulatermés kiesésére, és az eltérések ültetvényenként is jelentősek lehetnek.

A nyári meleg önmagában kevésbé problémás a mandulának, de a tartós talajszárazság már befolyásolhatja a szemek kitelítődését, különösen fiatal vagy gyengébb kondíciójú ültetvényekben. Az idei év így jól mutatja a mandulatermesztés paradox helyzetét: a klíma hosszabb távú melegedése új területeket tehet alkalmassá a növény számára, a szélsőséges tavaszi fagyok azonban továbbra is komoly termelési kockázatot jelentenek.

Mogyoró: kisebb ágazat, növekvő érdeklődés

A mogyoró a hazai gyümölcstermesztésen belül jóval kisebb szereplő, mint a dió, és ezért kevesebb országos termésbecslés is készül róla. 2026-ra jelenleg nincs nyilvánosan elérhető, megbízható országos termésprognózis, ezért pontos tonnaszámot nem lenne indokolt közölni.

Az idei időjárási körülmények ugyanakkor a mogyoróültetvényeken is éreztetik hatásukat. A termés mennyiségét a virágzás és termékenyülés körülményei, később pedig a rendelkezésre álló talajnedvesség egyaránt meghatározzák. A tartós nyári szárazság öntözetlen területeken a termés méretére és a következő évi rügyképződésre is hatással lehet. A 2026-os tavaszt a HungaroMet összességében fagyokkal és aszállyal terhelt, kedvezőtlen mezőgazdasági időszakként értékelte.

A mogyoróban ugyanakkor hosszabb távon lehet potenciál. Az európai édesipar nagy mennyiségű alapanyagot használ fel, miközben a kontinens ellátása erősen függ a nemzetközi piactól. Egy hazai ültetvény létrehozásánál azonban az éghajlati alkalmazkodóképesség önmagában nem elegendő: a megfelelő fajta, a vízellátás, a gépesíthetőség és a biztos értékesítési csatorna együtt dönti el a gazdaságosságot.

Mit mutatnak az előző évek?

A dió esetében jól érzékelhető az évjáratok közötti ingadozás. 2022 rendkívül aszályos év volt, amely a következő évi termésre is áthúzódó hatást gyakorolt a fák kondícióján és a termőrügyek kialakulásán keresztül. A FruitVeB 2023 őszén először közepesnél jobb termést várt, a szezon végi értékelés ugyanakkor országosan már közepesnél gyengébb eredményről számolt be, ami jól példázza, mennyi minden változhat a betakarításig.

2024-ben európai szinten a hőhullámok és a szárazság a diótermelés csökkenését vetítették előre, 2025-ben pedig a magyar dió szezonkezdetének termésmennyisége elmaradt a 2024-es szinttől. Így a 2026-os év egy olyan sorozatba illeszkedik, amelyben az időjárási szélsőségek és a növényvédelmi problémák egyre nagyobb bizonytalanságot okoznak.

A végső mérleget ősszel lehet megvonni

A három héjas gyümölcs közül jelenleg a dió terméskilátásairól rendelkezünk a legtöbb információval, de még ennél a kultúránál is korai végleges országos eredményt hirdetni. A dió esetében a tavaszi fagy, az aszály és a dióburok-fúrólégy együttesen alakítja a szezont. A mandulánál elsősorban a tavaszi fagykár okozhatott jelentős területi különbségeket, míg a mogyorónál egyelőre kevés az országos adat.

A végleges kép szeptember–októberben, a betakarítás előrehaladtával rajzolódik majd ki. Az idei szezon ugyanakkor már most egy fontos tanulságot hordoz: a héjas gyümölcsök – még a melegebb, szárazabb időjárást viszonylag jól tűrő fajok is – csak megfelelő termőhelyen, jó vízgazdálkodással és korszerű növényvédelemmel jelenthetnek hosszú távon biztonságos alternatívát.