Egyetlen hajnal alatt hét őzgidát mentettek meg a kaszálás elől

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. július 24.
• 0

A kaszálás előtt hőkamerás drónnal kutatták fel a magas fűben lapuló gidákat. A gondos előkészületek ezúttal hét életet mentettek meg.

Hét őzgidát sikerült megmenteni egyetlen hajnal alatt egy mindössze 6,5 hektáros területen Nagykanizsa közelében. A történet azonban nem csupán egy sikeres állatmentő akcióról szól, hanem arról is, hogyan dolgozhat együtt a modern technológia, a felelős gazdálkodás és a természetvédelem a vadállatok védelméért.

A hajnal a legjobb idő a felderítésre

A mentés június 18-án, még a kaszálás megkezdése előtt indult a Miklósfa Parkerdő Vadásztársaság területén. A cél ezúttal nem a takarmány betakarítása volt, hanem a magas fűben rejtőző őzgidák felkutatása, hogy ne essenek áldozatul a mezőgazdasági munkáknak.

Kiss Balázs gazdálkodó, vadgazdálkodó és képzett drónpilóta szerint nem véletlenül hajnalban kezdik a keresést. Ilyenkor a legnagyobb a környezet és az állatok testhőmérséklete közötti különbség, ezért a hőkamerás drón sokkal könnyebben észreveszi a növényzetben megbújó gidákat.

Erre azért is szükség van, mert az őzgidák ösztönösen mozdulatlanul lapulnak a fűben. Az őzsuta így próbálja megóvni őket a ragadozóktól, a kicsik pedig addig nem mozdulnak, amíg az anyjuk vissza nem tér értük. Ez a természetes viselkedés azonban a kaszálások idején komoly veszélyt jelent számukra.

Meglepően sok gida bújt meg a területen

A hőkamerás drón összesen kilenc gidát jelzett a 6,5 hektáros táblán. Közülük hetet sikerült biztonságba helyezni, míg kettő a megközelítés közben elszaladt.

A felderítés során a drón kezelője irányította a keresést, Kiss Balázs pedig gyalog közelítette meg a kijelölt pontokat, és emelte ki a magas növényzetből az állatokat.

Elmondása szerint kívülről semmi nem utalt arra, hogy ilyen kis területen ennyi gida rejtőzik, ezért is fontos a korszerű technológia alkalmazása.

A mentésnél minden apró részlet számít

A gidák kiemelése nagy odafigyelést igényel. Az emberi szagot ugyanis a vad könnyen megérzi, ezért Kiss Balázs szagtalan nitrilkesztyűt viselt, amelyet előtte még a fűbe is bedörzsölt, hogy átvegye a növényzet illatát.

Az állatokat néhány szál fű segítségével emelték fel, majd ládába helyezték, letakarták, és árnyékos helyen tartották a kaszálás befejezéséig. Ezután pontosan oda kerültek vissza, ahol korábban feküdtek.

Tapasztalatai szerint a visszahelyezett gida rövid időn belül jellegzetes hangjával hívni kezdte az anyját, amely hamarosan vissza is tért érte.

A drón sokat segít, de önmagában nem elég

Bár Kiss Balázs maga is rendelkezik drónpilóta-képesítéssel, speciális hőkamerás felszerelése nincs, ezért a Vadvilág Élőhelyrehabilitáló Alapítvány önkénteseit kérte fel a feladatra.

Az alapítvány országos hálózatban dolgozó drónos szakemberekkel segíti a gidamentéseket, működésüket pedig elsősorban támogatások teszik lehetővé. A mostani akció költségeit ugyanakkor a gazdálkodó vállalta magára, mert úgy véli, az ilyen önkéntes közösségek munkája minden támogatást megér.

Nemcsak a vadállományt védi

A gidák megmentése nem kizárólag természetvédelmi szempontból fontos. Ha egy elpusztult állat bekerül a silóba vagy a takarmányba, az komoly minőségi és állategészségügyi problémákat is okozhat, miközben a vadállományban keletkező veszteség a vadgazdálkodásra is hosszú távú hatással lehet.

Éppen ezért a megelőzés minden érintett közös érdeke.

Kiss Balázs szerint a jövőt nem egyetlen megoldás jelenti. A hőkamerás drónok mellett fontos szerepet kaphatnak a traktorokra szerelhető vadriasztó berendezések is, amelyek munka közben figyelmeztethetik a gépkezelőt a közelben megbújó állatokra.

Úgy fogalmazott, nem az a lényeg, hogy minden gazdálkodónak saját drónja legyen, hanem az, hogy mindenki a saját lehetőségeihez mérten tegyen meg mindent a megelőzés érdekében.

A kirándulók is sokat segíthetnek

A szakember a természetjáróknak is fontos tanácsot adott. Ha valaki magányosnak tűnő őzgidára bukkan, a legtöbb esetben ne nyúljon hozzá. Az őzsuta rendszerint a közelben tartózkodik, és csak távolról figyeli a kicsinyét. A legnagyobb segítséget ilyenkor az jelenti, ha csendben továbbhaladunk, és hagyjuk, hogy az anyaállat visszatérjen hozzá.

Forrás: agroinform.hu