Fontos veszélyre hívta fel a figyelmet a MAGOSZ elnök!

Megosztás:

Ukrajna egészségügyi és mezőgazdasági kérdéseivel foglalkozott az M1 aktuális csatorna Jó világ! című műsora, bemutatva, hogy Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása ezen a két területen milyen károkat okozna Magyarországnak.

A műsorban elhangzott, hogy a kanyaró Magyarországon az elfeledett betegségek közé tartozik, ám Kárpátalján ismét felütötte fejét a kór.

Bíró Erzsébet főorvos elmondta, hogy a Kárpátokon túli területen sokkal nagyobb mértékben dühöngött a járvány. Az, hogy Kárpátalján az országos átlaghoz képest kevesebb volt a beteg, nagyban köszönhető a magyar kormány támogatásának.

A magyar kabinet 2017 és 2021 között 120 ezer vakcinát adományozott a régiónak 600 millió forint értékben, de 2023-ban is 320 millió forint értékben érkezett Kárpátaljára oltóanyag magyar támogatással

– hangzott el a műsorban.

Bíró Erzsébet elmondta, egy populáció akkor védett, ha az átoltottság legalább 98 százalékos, mint például Magyarországon. Ez az arány Ukrajnában 80 százalék, „ami masszív különbség„.

Az orvos szerint ez okozhatna problémát, ha Ukrajna uniós tag lenne, hiszen az emberek szabadon mozoghatnak az unió területén.

„Túl közel van még a koronavírus szomorú gyásza ahhoz, hogy ebben a témában megengedhessük magunknak a könnyelműséget” – fogalmazott a műsorvezető.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kérdését érintve elhangzott, hogy génmódosított vetőmagok, régóta betiltott permetszerek használatáról, külföldi nagybirtokokról hallani Ukrajna kapcsán.

Őrhidi László, a kárpátaljai magyar gazdákat összefogó szervezet vezetője a műsorban azt mondta, minden téren megmutatkozik, hogy Ukrajna az unióba törekszik. Mint mondta, az unióban nem engedélyezett szereket 2025-ben Ukrajnában is betiltják.

Arra a kérdésre, hogy ellenőrzik-e ezeket a szabályokat, Őrhidi László azt mondta, a vegyszerhasználat önbevallás útján történik.

A műsorban elhangzott, a legnagyobb földbirtok egy luxemburgi céghez tartozik 582 ezer hektárnyi termőfölddel, a második, harmadik legnagyobb földterület egy-egy Cipruson bejegyzett cégé. Az első tíz helyen álló különböző cégek mintegy 3 millió hektárt birtokolnak, a valódi tulajdonosi viszonyok azonban ismeretlenek. „A holdingok mögött állhatnak cégek, a cégek mögött megbízott üzletemberek vagy strómanok és az egész hálózat mögött pedig ki tudja kicsodák„.

A műsorban elhangzott, hogy az európai gazdák fő aggálya az ukrán termelőkkel és a gyorsított ukrán EU-csatlakozással szemben az, hogy „kétséges eredetű” vegyszereket, vetőmagokat használnak. A másik a hatalmas terület; Ukrajna mezőgazdasági területe 40 százaléka az unió teljes agrárterületének, „ezt felelőtlen ráengedni a belső piacra, mérhetetlen károkat okozna„. A harmadik pedig, hogy a területalapú támogatások nagy része Ukrajnába kerülne, a jelenlegi tagállami gazdálkodók pedig csődbe kerülnének.

A műsor megszólaltatta Jakab Istvánt, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökét, aki azt mondta, Ukrajna háborús veszteségeit az európai gazdáktól elvett pénzekkel akarják kompenzálni.

Úgy vélte: az EU-ban működő nagy tőkealapok, nagybefektetők, gazdasági csoportok hatalmas területeket szereztek meg Ukrajnában, és ezt nem akarják feladni. Versenyképesek, kontrollálatlan körülmények között termelnek, nincs környezetvédelem, nincs állatjóléti előírás

– sorolta az elnök.

A műsor Kijevvel foglalkozó részében elhangzott, hogy az orosz-ukrán háború a 2013 őszén a Majdanon történt tüntetéssel kezdődött, „amely már bevezette azt, hogy a Nyugat és a Kelet kíván összecsapni Ukrajnáért„.

„A tüntetések igazi oka lényegében Ukrajna státusza volt, hogy az ország kinek az érdekkörébe tartozzon” – tették hozzá.

Megosztás:
Előző cikk Ez a gazdák legfőbb aggálya Ukrajna gyorsított Uniós csatlakozása miatt Következő cikk Dudás Béla Madas László emlékéremben részesült

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük