Az elmúlt fél évszázad leggyengébb almatermése jöhet Magyarországon

• Növénytermesztés
• 2026. szeptember 2.
• 0

Az elmúlt fél évszázad leggyengébb almatermése várható Magyarországon: a fagy, az aszály és a hőség is megtizedelte a termést.

Nem indult jól az idei almaszezon, a nyár pedig tovább rontott a helyzeten. A tavaszi fagyok, az aszály és a tartós hőség együttes hatása miatt az idei magyar almatermés az elmúlt fél évszázad egyik leggyengébbje lehet. A FruitVeB legfrissebb elemzése szerint mindössze 130–140 ezer tonna szüretelhető almával lehet számolni.

Összehasonlításképpen: 2025-ben mintegy 170 ezer tonna alma termett Magyarországon, miközben kedvező évjáratokban a hazai termelési potenciál még mindig elérhetné a 400–500 ezer tonnát. Az idei mennyiség ettől nagyon messze marad.

Már tavasszal komoly veszteség érte az ültetvényeket

A problémák nem a nyári hőséggel kezdődtek. A tavaszi fagyok már eleve jelentős károkat okoztak, a FruitVeB szerint legalább 60 százalékos terméskiesést eredményezve.

A megmaradt gyümölcsösöket ezután az aszály és a hőség terhelte tovább. A július végi előrejelzés még 130–140 ezer tonnás terméssel számolt, de az augusztusi időjárás tovább rontotta a mennyiségi és minőségi kilátásokat.

A becslés szerint ebből 50–60 ezer tonna lehet étkezési alma, míg 70–80 ezer tonna kerülhet az ipari feldolgozásba.

Ez azért is fontos különbség, mert az alma esetében nem csupán az számít, mennyi gyümölcs terem. A méret, a színeződés és az általános minőség is meghatározza, hogy végül mennyi alma kerülhet a boltok polcaira.

A szárazság a megmaradt termést is veszélyezteti

A nyári időjárás több szempontból is kedvezőtlenül hatott az ültetvényekre. Tartós csapadékhiány mellett a fák vízellátása romlik, a hőség pedig tovább növeli a párologtatásból eredő stresszt.

Ha a szárazság a szüret előtti időszakban is folytatódik, meggyorsulhat a gyümölcsök lehullása. A fán maradó almák pedig kisebb méretűek lehetnek, és a színeződésük sem feltétlenül alakul megfelelően.

Ennek közvetlen piaci következménye is van. Ha egy étkezési célra termesztett alma nem felel meg a kívánt minőségi követelményeknek, könnyen a feldolgozóiparban köthet ki. Így a gyenge termés nemcsak kevesebb almát, hanem az étkezési szegmensben is szűkösebb kínálatot jelenthet.

Az ipari alma ára sem kedvez a gazdáknak

Mindez különösen nehéz helyzetbe hozza a termelőket, mert a mennyiségi veszteségekhez jelenleg kedvezőtlen árak társulnak.

A FruitVeB adatai szerint a termelői árszintek 30–40 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi szezonnyitásnál. Az ipari alma kilogrammonkénti alapára nettó 50–52 forint körül alakult, ami mintegy 15 forinttal marad el a 2025-ös, és csaknem 30 forinttal a 2024-es szinttől.

Vagyis a gazdák úgy néznek szembe jelentős terméskieséssel, hogy közben az alacsonyabb árak sem feltétlenül kompenzálják a kieső mennyiséget.

Európában sem rózsás a helyzet

A magyar piac problémája ráadásul nem teljesen elszigetelt. Európában is szűkösebb lehet az idei almatermés: a FruitVeB szerint az Európai Unió az elmúlt tíz év második legkisebb termésével számolhat.

Ez ugyan valamelyest javíthatja a magyar termelők értékesítési esélyeit, de a hazai piac helyzetét bonyolítja, hogy a kereskedelemben továbbra is jelen vannak a korábbi időszakból származó készletek.

A FruitVeB szerint az áruházláncok tavaly jelentős mennyiségű külföldi almát vásároltak, így az előző évi termésből is maradhatott készlet. A magyar beszállítók helyzetét az is nehezíti, hogy a bizonytalan hazai termés miatt a kereskedők egy része stabilabbnak ítélt külföldi források felé fordult.

Lengyelország almája is sokat számíthat

Az idei őszi árak alakulásában ezért nemcsak a magyar termés lesz meghatározó. A FruitVeB szerint különösen fontos lehet, hogy a lengyel termelők milyen mennyiséggel jelennek meg a piacon.

Lengyelország Európa egyik meghatározó almatermesztője, ezért az ottani kínálat komoly hatással lehet a régiós piacokra is. Ha a lengyel termés bőségesebb lesz, az lefelé húzhatja az árakat, miközben a magyar termelőknek már most is jelentős veszteségekkel kell számolniuk.

Az ipari alma esetében pedig az időjárás alakulása lehet döntő. Minél több étkezési célra szánt alma veszít a minőségéből, annál nagyobb mennyiség kerülhet a feldolgozóiparba.

A feldolgozóipar is bajba kerülhet

A rendkívül alacsony magyar termésnek nemcsak a gazdák és a vásárlók szempontjából lehet következménye. A FruitVeB szerint a hazai feldolgozóipari kapacitások egy része is veszélybe kerülhet.

A magyarországi léüzemek mintegy 350 ezer tonnás, elsősorban sűrítménygyártásra épülő kapacitását ilyen alacsony hazai termés mellett nem lehet gazdaságosan kizárólag importból ellátni.

Ez hosszabb távon akár a feldolgozóipari kapacitások leépítéséhez is vezethet. Ha ugyanis tartósan nincs elegendő hazai alapanyag, egyes üzemek működtetése gazdaságilag egyre nehezebbé válhat.

Nemcsak az idei alma a tét

Az idei év így jóval többről szól, mint egy gyenge almatermésről. A termelők számára a tavaszi fagykár, a nyári aszály és a hőstressz együtt jelentett komoly kihívást, miközben a piaci árak sem alakultak kedvezően.

A mostani helyzet azt is megmutatja, mennyire sérülékennyé válhat a hazai gyümölcstermesztés, ha több kedvezőtlen időjárási esemény követi egymást ugyanabban az évben. Egyetlen rossz szezon még nem feltétlenül változtatja meg tartósan a piacot, de ha a szélsőséges időjárás rendszeressé válik, az már az ültetvények jövőjét is befolyásolhatja.

Az idei számok mindenesetre már most figyelmeztetőek: a FruitVeB becslése alapján a magyar almatermés az elmúlt évtizedek egyik legalacsonyabb szintjére kerülhet, miközben a hazai termelési potenciálhoz képest mindössze töredéknyi mennyiség állhat rendelkezésre.

Forrás: MTI