Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. augusztus 11.
• 0

Kukorica helyett cirok, hagyományos gyümölcsök mellett mandula és füge, a megszokott szántóföldi kultúrák között pedig egyre több napraforgó és szója – néhány évtized múlva részben másként festhet a magyar mezőgazdaság növénytérképe, mint napjainkban.

A klímaváltozás ugyanis nemcsak veszteseket teremt: vannak olyan növények, amelyek számára a hosszabb tenyészidőszak, az enyhébb telek és bizonyos esetekben a magasabb hőmérséklet kedvezőbb feltételeket teremthet. A kérdés az, mely kultúrák képesek kihasználni ezeket a változásokat úgy, hogy közben a szárazságot és az egyre szélsőségesebb időjárást is elviseljék.

Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben érzékelhetően melegebbé vált, miközben a csapadék eloszlása egyre szélsőségesebb. A mezőgazdaság számára különösen problémás, hogy nem feltétlenül csak az éves csapadékmennyiség változik, hanem annak időbeli eloszlása: hosszú száraz periódusokat rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű eső követhet. Emiatt egy növény jövőbeni sikerét nem egyszerűen az dönti el, hogy szereti-e a meleget, hanem az is, mennyire képes átvészelni a vízhiányos időszakokat.

Az egyik leggyakrabban emlegetett lehetséges nyertes a cirok. Ez a növény melegkedvelő, jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik, vízigénye pedig kedvezőbb lehet a kukoricáénál. Erős és mélyre hatoló gyökérzete segítségével olyan körülmények között is képes termést adni, amikor a kukorica már jelentős stresszt szenved. Éppen ezért különösen az Alföld szárazabb területein növekedhet a jelentősége. Takarmányként, élelmiszer-ipari alapanyagként és bizonyos ipari felhasználásokban egyaránt hasznosítható, így megfelelő feldolgozói és felvásárlói háttér mellett a következő évek egyik fontos alternatív szántóföldi kultúrájává válhat.

A napraforgó szintén felértékelődhet. Magyarország már jelenleg is jelentős napraforgó-termelő, a növény pedig általában jobban viseli a nyári szárazságot, mint például a kukorica. Mélyebb gyökérzete révén hatékonyabban képes hasznosítani a talaj vízkészletét. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy korlátlanul ellenáll az aszálynak – a virágzás és a kaszatképződés idején fellépő extrém vízhiány a napraforgónál is komoly termésveszteséget okozhat –, relatív előnye azonban növekedhet.

Érdekes lehetőségeket kínálhat a szója is. A hosszabb és melegebb tenyészidőszak Magyarország több térségében kedvezhet termesztésének, miközben a hazai és európai növényi fehérje iránti kereslet stratégiai jelentőséget biztosít számára. A szója azonban nem klasszikus aszálytűrő növény: különösen a virágzás és hüvelyképződés időszakában érzékeny a vízhiányra. Emiatt elsősorban azokon a területeken lehet valódi nyertese a változásoknak, ahol megfelelő talajadottságok, csapadék vagy öntözési lehetőség áll rendelkezésre.

A gyümölcstermesztésben még látványosabb változások következhetnek. Az egyik legígéretesebb kultúra a mandula lehet. A mediterrán térségben régóta termesztett növény jól viseli a meleget és viszonylag száraz körülmények között is termeszthető. Magyarország déli és délnyugati térségeiben már jelenleg is adottak lehetnek számára a megfelelő feltételek, az enyhébb telekkel pedig hosszabb távon tovább bővülhet a potenciális termesztési terület. Ugyanakkor a mandula korai virágzása miatt a késő tavaszi fagy továbbra is jelentős kockázatot jelenthet.

Hasonlóan érdekes növény a füge. Ami néhány évtizeddel ezelőtt Magyarország jelentős részén inkább különlegességnek számított, ma már számos kertben megbízhatóan terem, a kedvező fekvésű területeken pedig üzemi termesztésével is kísérleteznek. Az enyhébb telek és a hosszabb, melegebb nyarak kedveznek a fügének, ezért megfelelő fajtaválasztással a hazai termesztés jelentősége növekedhet.

A mediterrán növények között a gránátalma is egyre gyakrabban kerül szóba. Magyarországon egyelőre elsősorban kiskerti különlegesség, de az enyhébb mikroklímájú területeken már képes termést érlelni. Ha a felmelegedés folytatódik, néhány évtizedes távlatban bizonyos országrészekben akár gazdasági jelentősége is lehet. Ugyanakkor egy-egy szélsőségesen hideg tél továbbra is komoly károkat okozhat, ezért rövid távon még nem tekinthető a hagyományos gyümölcskultúrák valódi alternatívájának.

A szőlő helyzete különösen érdekes. Első pillantásra akár a klímaváltozás nyertesének is tűnhet, hiszen a hosszabb és melegebb nyarak segíthetik a szőlő érését. A valóság azonban ennél összetettebb. A túlzott hőség felgyorsíthatja a cukorképződést, miközben a savak gyorsabban lebomlanak, ami megváltoztathatja a borok karakterét. Emiatt a hagyományosan hűvösebb termőhelyek értéke növekedhet, és Magyarországon is változhat, hogy mely fajtákat hol érdemes termeszteni.

Új lehetőséget jelenthetnek bizonyos szárazságtűrő hüvelyesek is. A csicseriborsó például jóval melegebb és szárazabb körülmények között is termeszthető, mint számos hagyományos kultúránk, ráadásul világszerte növekszik iránta az élelmiszeripari kereslet. Hasonló potenciállal rendelkezhet egyes területeken a lencse is. Ezek a növények ráadásul a vetésforgóba illesztve agronómiai előnyöket is biztosíthatnak.

A következő évtizedek egyik érdekessége az lehet, hogy Magyarországon olyan növények jelennek meg nagyobb területen, amelyeket ma még egzotikusnak gondolunk. Az édesburgonya termesztése például már napjainkban sem számít különlegességnek, és a hosszú, meleg tenyészidőszak kedvez neki. A termesztéstechnológia fejlődésével és a fogyasztói kereslet növekedésével további területeket hódíthat meg.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás automatikusan új lehetőségek sorát nyitja meg a magyar gazdálkodók előtt. Egy mediterrán növény hiába kedveli a magasabb hőmérsékletet, ha közben nem jut elegendő vízhez, vagy egy késői fagy elpusztítja a virágait. A jövő mezőgazdaságának ezért nem egyszerűen „melegebb éghajlatra való növényeket” kell választania, hanem olyan kultúrákat és fajtákat, amelyek egyszerre képesek alkalmazkodni a hőséghez, a vízhiányhoz és az időjárási szélsőségekhez.

A magyar mezőgazdaság növényszerkezete így várhatóan fokozatosan változik majd. Nem arról van szó, hogy eltűnik a búza vagy a kukorica, és helyükön néhány év múlva füge- és mandulaültetvények sorakoznak. Sokkal inkább arról, hogy bizonyos térségekben átrendeződhetnek az arányok: csökkenhet a vízigényes és aszályérzékeny kultúrák szerepe, miközben előretörhet a cirok, tovább erősödhet a napraforgó, és új szántóföldi, kertészeti és gyümölcskultúrák kaphatnak lehetőséget.

A klímaváltozás mezőgazdasági „nyertese” végső soron nem feltétlenül egyetlen növény lesz. Sokkal inkább azok a gazdaságok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben felismerik a változásokat, több lábon állnak, kísérleteznek az új kultúrákkal, és a termőhelyhez igazítják a növényválasztást. A következő évtizedek magyar mezőgazdaságának egyik legfontosabb kérdése ezért már nem csupán az lesz, hogyan termeljünk többet, hanem az is: mit érdemes termelnünk egy melegebb és szárazabb Magyarországon?