Mennyibe kerülhet az idei aszály a magyar mezőgazdaságnak?

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2026. augusztus 14.
• 0

A 2026-os aszály végső számláját még nem lehet pontosan megmondani, de augusztus közepére egyre világosabb, hogy a magyar mezőgazdaság számára rendkívül költséges évről lehet szó.

A legnagyobb veszteséget várhatóan a kukorica szenvedi el, de a napraforgó, a takarmánynövények, a kertészetek és az állattenyésztés is megérzi a hónapok óta tartó vízhiányt és hőstresszt. A közvetlen terméskieséshez ráadásul magasabb öntözési, takarmányozási és termelési költségek társulnak. A teljes gazdasági kár így jóval nagyobb lehet annál, amit pusztán a kieső termés értéke mutat.

A HungaroMet augusztus 12-i értékelése szerint a szezon eddigi részének mintegy háromnegyedét aszály jellemezte, az augusztus eleji rekordhőhullám pedig tovább rontotta a kapásnövények helyzetét. A műholdas megfigyelések alapján az öntözetlen kukorica állapota nagy területen rosszabb, mint a történelmi aszályt hozó 2022-es évben. Az országos, kiadós csapadék továbbra sem látszik biztosítottnak, ezért a károk egy része már visszafordíthatatlan.

Több mint száz aszályos nap egyetlen szezonban

Az idei helyzet súlyosságát jól mutatják a meteorológiai adatok. Augusztus első hetéig az április 1-jétől eltelt 127 nap több mint 80 százalékában Magyarország területének legalább 30 százalékát minimum közepes aszály érintette. Pest vármegyében 112, Hajdú-Biharban 110 aszályos napot regisztráltak, miközben még a kedvezőbb helyzetű Zalában is 40 ilyen nap fordult elő. Az ország túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki.

A vízhiány már nyár elején kritikus méreteket öltött. A talaj felső egy méteres rétegéből július elején nagy területen 100 millimétert meghaladó vízmennyiség hiányzott a telítettséghez képest. A kukorica számára ideális júliusi, körülbelül 100 milliméteres csapadékmennyiségnek az ország jelentős részén csak a töredéke hullott le. Augusztus elejére a szezon összegzett csapadéka több térségben mindössze harmada-ötöde volt az optimálisnak.

A kukorica lehet az idei év legnagyobb vesztese

Gazdasági szempontból a kukoricánál várható a legsúlyosabb probléma. Az öntözetlen állományok jelentős része már kényszerérésnek indult, sok helyen pedig megkezdődött a növények elszáradása. A HungaroMet műholdas NDVI-adatai alapján nagy területeken a növényállomány zöld tömege a 2022-es értéket sem éri el, ezért egyes térségekben katasztrofálisan alacsony termésre kell készülni.

A probléma nemcsak az, hogy kevesebb kukorica kerül majd a magtárakba. Ha például egy gazdaság normál körülmények között hektáronként 7–8 tonnás terméssel számol, de az aszály miatt mindössze 3–4 tonnát tud betakarítani, akkor hektáronként több tonna értékesíthető termény tűnik el. Súlyosan károsodott táblákon ennél lényegesen nagyobb lehet a kiesés.

A végleges országos veszteséget azonban jelenleg még nem lehet felelősen forintosítani. Ehhez meg kell várni a betakarított terület, a tényleges hektáronkénti hozam és az értékesítési árak ismeretét. Már most kijelenthető viszont, hogy a kukoricatermesztők egy részénél a bevételkiesés a termelési költségek megtérülését is veszélyeztetheti.

A silókukorica hiánya az állattenyésztőkhöz is begyűrűzik

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy rendkívüli könnyítést kellett bevezetni a silókukoricánál. A gazdálkodók 2026-ban kivételesen a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb augusztus 15-ig. Erre azért van szükség, hogy ne kelljen kivárni a szokásos időszakot olyan állományoknál, ahol a további várakozás csak növelné a veszteséget.

Ez már túlmutat a növénytermesztés problémáján. A silókukorica a tej- és húsmarhatartás egyik alapvető tömegtakarmánya. Ha kevesebb és gyengébb minőségű siló kerül a tárolókba, az állattartó gazdaságoknak más forrásból kell pótolniuk a hiányzó takarmányt.

A kisebb hazai kínálat magasabb takarmányköltségeket, nagyobb szállítási távolságokat és esetenként takarmányozási technológiaváltást is jelenthet. Az aszály gazdasági hatása ezért hónapokkal a nyár vége után is érezhető maradhat.

A napraforgó jobban bírja, de nem sérthetetlen

A napraforgó szárazságtűrőbb kultúrának számít, ezért általában jobban viseli a vízhiányt, mint a kukorica. Az idei hosszan tartó aszály és a rendkívüli hőség azonban ezt a növényt is megviselte.

A NAK szakmai összefoglalója szerint a 2022-es aszály idején a három vizsgált jelentős szántóföldi kultúra közül a kukorica szenvedte el a legnagyobb hozamveszteséget, ezt a napraforgó, majd az őszi búza követte. Ez jól mutatja, hogy a napraforgó relatív szárazságtűrése nem jelent teljes védelmet szélsőséges körülmények között.

A 2026-os végleges termésátlag és olajtartalom még nem ismert, így ezen a ponton szintén korai lenne pontos forintösszeget rendelni a veszteséghez. Az azonban valószínű, hogy a gyengébb kaszattelítődés és az alacsonyabb hektáronkénti hozam számos gazdaság eredményét rontja majd.

A kertészeteknél az öntözés ára is növeli a számlát

A zöldség- és gyümölcstermesztésben az aszálykár más formában is jelentkezik. Az öntözhető ültetvényeken és kertészetekben a vízpótlással részben megvédhető a termés, ennek azonban komoly költsége van.

Többet kell működtetni a szivattyúkat, nő az energiafelhasználás, több munkaórára van szükség, miközben maga a rendelkezésre álló vízkészlet is korlátozott lehet. Az öntözés nélküli területeken viszont kisebb gyümölcsméret, napégés, korai érés, terméshullás és mennyiségi veszteség jelentkezhet.

Az aszály költsége tehát itt nem kizárólag a meg nem termett áru értéke: hozzá kell számítani azt a többletráfordítást is, amelyet a gazdálkodó a termés megmentésére fordít.

Több körben fizeti meg az agrárium az aszály árát

A tényleges veszteséget ezért legalább három szinten érdemes vizsgálni. Az első a közvetlen terméskiesés: hány tonna kukorica, napraforgó, takarmány vagy kertészeti termék nem terem meg.

A második a termelési többletköltség. Ide tartozik az öntözés, a takarmánypótlás, a korábbi betakarítás, bizonyos esetekben a gyengébb termés tárolásának és kezelésének fajlagosan magasabb költsége.

A harmadik pedig a teljes élelmiszerláncban jelentkező közvetett hatás. Ha kevesebb a hazai alapanyag, nőhet az importigény, megváltozhatnak a takarmányárak, szűkülhet a feldolgozóipar rendelkezésére álló hazai kínálat, és romolhat az érintett gazdaságok beruházási képessége.

Mit tanít 2022?

A 2022-es történelmi aszály fontos viszonyítási pont. A NAK elemzése szerint abban az évben a kukorica, a napraforgó és az őszi búza hozama egyaránt átlag alatt maradt, közülük messze a kukorica szenvedte el a legnagyobb veszteséget.

Az idei év azért különösen aggasztó, mert a műholdas vegetációs adatok szerint a kukorica állapota nagy területeken már a 2022-es szintnél is gyengébb. Ez ugyan még nem jelenti automatikusan azt, hogy az országos gazdasági kár is meghaladja majd a négy évvel ezelőttit – ehhez a betakarítás eredményeit és az árakat is ismerni kell –, de a kockázat egyértelműen rendkívül magas.

A korábbi év tapasztalata azt is mutatja, hogy a veszteségek nem érnek véget a betakarítással. Az aszály ronthatja a gazdaságok likviditását, csökkentheti a következő évi inputanyag-vásárlásra és beruházásokra fordítható összeget, az állattartóknál pedig hónapokon keresztül magasabb takarmányköltséget okozhat.

Milliárdok vagy százmilliárdok?

A kérdésre, hogy pontosan mennyibe kerül a 2026-os aszály a magyar mezőgazdaságnak, augusztus közepén még nincs hiteles végleges válasz. A teljes kárösszegről jelenleg nincs lezárt hivatalos országos adat, ezért minden konkrét százmilliárdos becslést óvatosan kell kezelni.

A nagyságrendet ugyanakkor érzékelteti, hogy már a 2025-ös aszály után több mint 550 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt a magyar termelők. A 2026-os évben pedig a meteorológiai adatok alapján ismét rendkívüli, több térségben a 2022-es állapotokat idéző vagy meghaladó növényállomány-károsodás alakult ki.

A végleges számla ezért minden bizonnyal sok tízmilliárd forintos nagyságrendű lehet, és a teljes közvetlen és közvetett agrárgazdasági hatás ennél lényegesen nagyobbra is nőhet. Pontos összeget azonban csak a betakarítás, a kárbejelentések összesítése, a tényleges termésátlagok és a piaci árak ismeretében lehet majd felelősen meghatározni.

A legnagyobb veszteség hosszabb távon jelentkezhet

A 2026-os aszály legfontosabb tanulsága talán nem is az lesz, hogy az idén hány milliárd forintnyi termés veszett oda. Sokkal fontosabb kérdés, hogy mennyibe kerül Magyarországnak, ha az ilyen évek egyre gyakrabban ismétlődnek.

A vízvisszatartás, az öntözési infrastruktúra fejlesztése, a talaj vízmegtartó képességének javítása, a szárazságtűrőbb fajták és hibridek használata, valamint a vetésszerkezet átalakítása mind jelentős beruházást igényel. Az idei év azonban ismét megmutatja, hogy a nem alkalmazkodásnak is ára van – és ez az ár minden újabb súlyos aszályos szezonban egyre magasabb lehet.

A 2026-os végleges mérleget ősszel lehet majd megvonni. Addig azonban már most kijelenthető: az idei aszály nem egyszerűen meteorológiai szélsőség, hanem a magyar mezőgazdaság egészét érintő komoly gazdasági esemény.