Mi történt pontosan július 7-8-án?

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2025. július 24.
• 0

Most isszuk meg a levét: pusztító viharok tarolták le a termést júliusban. Mi a háttere? A meteorológusok elárulták, mi történt abban a két napban.

Július 7-8-án extrém időjárásiesemények okoztak súlyos károkat országszerte. Az eseményeket szupercellák és zivatarláncok szervezték, rendkívüli széllökéseket és esőzéseket hozva. A mezőgazdaságban is jelentős károk keletkeztek: a kalászosok egy részét – különösen durumot és sörárpát – a viharok leszorították, ami hátráltatta az aratást és rontotta a termés minőségét. A gyümölcsösökben a szél letépte az ágakat és a termést, több helyen extra veszteséget okozva. A talaj amúgy is kritikus állapotban volt az aszály miatt, így a csapadék és a széllökések hatására tovább romlott a víz- és tápanyag-gazdálkodás a növények számára.

Orkánerejű szél és özönvízszerű eső

2025 júliusának első napjai rendkívüli időjárási fordulatot hoztak: a hosszú, aszályos és forró időszak után július 7-én és 8-án heves zivatarok csaptak le Magyarországra. Az ország több pontján is 130 km/h feletti széllökéseket mértek, miközben helyenként 50 mm-t meghaladó csapadék hullott. A viharkárok a legsúlyosabban Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéket, valamint Budapestet érintették.

Július 7: Zivatarlánc söpört végig az országon

A vihar első hulláma a délnyugati határ mentén alakult ki, majd gyorsan végighaladt a Balaton térségén, súlyos károkat okozva Balatonfüreden és az északi parti vasútvonalakon. A vihar szupercellákat is produkált – egy ilyen cella Budapest délkeleti részén tetőzött, megrongálva a MAVIR nagyfeszültségű vezetékeit. A repülőtér lezárása is e szupercella következménye volt. A vihar egészen a Tiszántúlig haladt, ahol Napkor térségében szintén orkánerejű szél pusztított.

Július 8: Szupercellák és újabb frontok

Másnap kora hajnalban újabb két zivatarlánc érkezett. Az első Pécstől Debrecenig vonult, több helyen is jelentős széllel és csapadékkal. Debrecen környékén ismét 130 km/h-s széllökést mértek. Délután a második zivatarrendszer a Dunántúl felől haladt keletre, miközben a beáramló hideg levegő stabilizálni kezdte a légkört. A viharláncok szinte minden esetben a hidegfrontokhoz és azok környezetében kialakuló légörvényekhez köthetők voltak.

Ciklonok és frontok hatása

A két nap viharait egy skandináv ciklon délkeleti peremén létrejött hullámzó frontrendszer idézte elő, amely a Kárpát-medencében rendkívül instabil légtömeget alakított ki. Július 7-én ez a frontrendszer vonult át, szabad és kényszerkonvekcióval is támogatva a zivatarokat. A vertikális szélnyírás és a középtroposzférában tapasztalt száraz levegő szintén fokozta a zivatarok intenzitását.

Másnap újabb hullám alakult ki Horvátország felett, amelyhez a déli országrészben fejlődő zivatarok voltak köthetők. Délután pedig a második hidegfront hatására még több zivatar keletkezett, amelyek már egyértelműen a légkör stabilizálódásának kezdetét jelezték.

Miért volt ennyire pusztító ez a vihar?

A két nap alatt kialakult viharok jól példázzák a légköri energiaátadási mechanizmusokat. A nagytérségi ciklonból származó labilitási energia kisebb skálájú rendszerekbe koncentrálódott, így a szupercellák nemcsak erősek, hanem rendkívül hatékonyak is voltak a pusztításban. A szélörvények, légzuhatagok és gyors mozgású zivatarláncok kombinációja végül az utóbbi évek egyik legpusztítóbb nyári viharsorozatát eredményezte.

Forrás: agroinform.hu