Nem az eső mennyisége a legnagyobb gond – így változik Magyarország éghajlata

• Növénytermesztés
• 2026. augusztus 22.
• 0

Hiába nem csökken jelentősen az éves csapadék, Magyarország mégis egyre szárazabbá válik. Egy új kutatás ennek okait is bemutatja.

Magyarország éghajlata látványos átalakuláson megy keresztül, de ennek oka nem elsősorban az, hogy sokkal kevesebb csapadék hullik. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói arra jutottak, hogy a felmelegedés miatt ugyanabból a csapadékmennyiségből is egyre kevesebb víz marad a talajban és a növényzet számára. Ez hosszabb távon a mezőgazdaságot, a természetes élőhelyeket és a mindennapi életet is egyre nagyobb kihívás elé állíthatja.

A felmelegedés teljesen átalakítja a vízháztartást

Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogyan változott Magyarország éghajlata az elmúlt ötven évben, nemcsak a hőmérsékletet, hanem a vízellátottságot is figyelembe véve.

Az eredmények szerint az ország jelentősen felmelegedett, miközben az éves csapadékmennyiség csak kisebb mértékben változott. A magasabb hőmérséklet azonban erősebb párolgást okoz, ezért ugyanannyi eső mellett is kevesebb nedvesség marad a talajban, ami fokozza a szárazodást.

A kutatás során a szakemberek a Thornthwaite-féle éghajlati osztályozást alkalmazták, amely nemcsak a hőmérsékletet és a csapadékot vizsgálja, hanem a talaj és a légkör közötti vízháztartási folyamatokat is.

Már most délebbre tolódik Magyarország klímája

A vizsgálatok alapján az ország területének csaknem fele ma már olyan hőellátottságú, mint Spanyolország középső része. A jelenlegi klíma sok tekintetben olyan európai térségekhez hasonlít, mint a Pó-síkság, Franciaország délnyugati vidéke vagy a Duna romániai szakaszának környéke.

A kutatók szerint 2040 után tovább erősödhet ez a folyamat. A vizsgált forgatókönyv alapján a félszáraz éghajlati öv már az ország területének mintegy kétharmadát is érintheti, miközben a közepesen meleg klíma egyre nagyobb területen válhat jellemzővé.

A század második felében egyes térségek időszakosan már a mediterrán vidékekre jellemző meleg klímaövhöz is közel kerülhetnek.

A mezőgazdaságra is komoly hatással lehet

A szárazabb és melegebb éghajlat nemcsak az időjárást változtatja meg, hanem a mezőgazdaságot és a természetes növényzetet is jelentős alkalmazkodásra kényszerítheti.

Bár a jövőben akár olyan növények termesztése is szóba kerülhet, amelyek ma inkább Spanyolországban, Görögországban vagy Olaszország déli részén jellemzőek – például olajbogyó, füge, mandula vagy egyes citrusfélék –, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy ezek egyszerűen átvehetik a jelenlegi hazai kultúrák helyét. A talajviszonyok, a téli fagyok és a gazdálkodási körülmények továbbra is meghatározó tényezők maradnak.

Ezért minden esetben alapos vizsgálatokra lesz szükség, mielőtt nagyobb léptékű változtatások történnének a növénytermesztésben.

Nem az eső mennyisége a döntő

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a szárazodást nem lehet kizárólag a lehulló csapadék alapján megítélni.

Egy melegebb éghajlaton ugyanaz a csapadékmennyiség már nem biztosít ugyanannyi vizet, mert a nagyobb párolgás miatt kevesebb marad a talajban, a növényzet számára és a mezőgazdaságban hasznosítható készletekben.

A kutatók szerint ezért a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése egyaránt kulcsfontosságú, ha mérsékelni szeretnénk a következő évtizedek várható hatásait.

Forrás: MTI