Nem csak hagyományőrzés: a kézi kaszálás újra fontos szerepet kap

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. június 25.
• 0

Kézi kaszálás, természetvédelem és gyakorlati tudás: különleges nyári tábor indul, ahol a résztvevők a gyepek megőrzéséért dolgoznak.

A kézi kaszálásról sokaknak ma már inkább a régi falusi nyarak vagy a nagyszülők jutnak eszébe, pedig ez az évszázados módszer ma is meglepően aktuális lehet. Nemcsak hagyományőrzésről van szó, hanem a természetvédelem egyik olyan eszközéről is, amely bizonyos élőhelyeken ma is kifejezetten hatékony.

Ezt a szemléletet viszi tovább az a különleges nyári program, amelyet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szervez együttműködésben. Az ötnapos kaszálótábor résztvevői nemcsak megtanulják a hagyományos kézi kaszálás alapjait, hanem közben valódi természetvédelmi munkát is végeznek értékes gyepterületeken.

A július 6. és 10. között megrendezett program immár harmadik alkalommal indul el, és a Grassland-HU LIFE integrált projekt részeként valósul meg. A hosszú távú cél a természetes és természetközeli pannon gyepek megőrzése.

Egy eltűnő tudás nyomában

A szervezők szerint ma már egyre ritkább látvány, hogy valaki kézzel kaszál. Pedig a kasza használata jóval többet jelent néhány mozdulatnál: külön tudás kapcsolódik hozzá, a szerszám beállításától kezdve a fenésen át egészen a karbantartásig.

Szelényi Balázs zoológus, a program főszervezője szerint különösen ott fontos a kaszálás szerepe, ahol a legeltetés már nem megoldható. A cél ezért nem pusztán egy régi technika bemutatása, hanem annak továbbadása is.

A résztvevőket Kovács Péter szerszámkovács segíti majd, aki a kasza helyes használatát, beállítását és gondozását mutatja meg a táborozóknak.

Nem csak nosztalgia: gyakorlati előnyei is vannak

Elsőre talán meglepőnek tűnhet, de a szervezők szerint a kézi kasza bizonyos helyzetekben ma is versenyképes alternatíva lehet.

Kemencei Zita, a projekt szakmai vezetője szerint már néhány nap alatt olyan alapok sajátíthatók el, amelyekre később otthon is lehet építeni. A legtöbben nem mezőgazdasági célból érkeznek, hanem azért, mert szeretnének természetkímélőbb módon gondoskodni kisebb területeikről.

A kézi kaszálás mellett szól az is, hogy csendes, nem használ üzemanyagot vagy áramot, és megfelelő karbantartás mellett akár évtizedekig használható marad ugyanaz az eszköz.

Miért lehet előnyösebb bizonyos helyeken?

A szervezők hangsúlyozzák: a gépeknek természetesen megvan a helyük, de nem minden környezetben ideálisak. A damilos gépek használata során könnyebben sérülhet a talajfelszín, ami kedvezhet a gyomosodásnak, ráadásul a használat során keletkező apró műanyagdarabok környezeti terhelést is jelenthetnek. A kézi kasza ezzel szemben kíméletesebb vágást tesz lehetővé, és több apró élőlény maradhat sértetlen a munkavégzés során.

A tavalyi tábor tapasztalatai ezt részben vissza is igazolták: a Tápiószentmárton közelében kezelt lápréten a későbbi terepi megfigyelések kedvező változásokat mutattak. Bár tudományos mérési eredmények még nem állnak rendelkezésre, a szakemberek szerint biztató jelek látszanak.

A kaszálótábor befogadóképessége 25 fő, és az elmúlt években minden alkalommal sikerült megtölteni a helyeket. Talán azért is, mert egyszerre szól a kíváncsiságról, a természet iránti felelősségről és arról a felismerésről, hogy néha a régi megoldások a jelen kérdéseire is tudnak választ adni.

Forrás: agroinform.hu