Nemcsak a természet, az élelmiszer-termelés is megsínyli a biodiverzitás csökkenését
- Agrárhírek, Állattenyésztés, Növénytermesztés
- 2026. november 20.
- 0
A biodiverzitás csökkenése a mezőgazdaságot is veszélyezteti. A fajgazdagság a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is segíthet.
A biológiai sokféleség csökkenése nem csupán természetvédelmi probléma: a mezőgazdasági termelés jövőjét is veszélyeztetheti. A kutatások szerint a fajgazdag rendszerek ellenállóbbak lehetnek a kártevőkkel, a betegségekkel és a klímaváltozás hatásaival szemben. A biodiverzitás megőrzése ezért a termőföldek, az erdők és az emberi közösségek szempontjából is kulcsfontosságú.
Egy friss nemzetközi elemzés 423 tanulmány eredményeit összegezte, és 23 ökoszisztéma-funkció, illetve -szolgáltatás esetében vizsgálta a biológiai sokféleség szerepét. A legtöbb vizsgált területen kedvező összefüggést találtak: a fajgazdagság többek között a beporzást, a vízminőséget és a szénmegkötést is támogathatja. Az előnyök ráadásul sok esetben akkor sem tűnnek el, amikor már eleve sok faj él együtt.
A fajgazdagság a mezőgazdaságot is védi
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2026-os jelentése szerint lényegében kizárt, hogy a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül lehessen tartani. A 2 Celsius-fokos határ elérésének elkerüléséhez is jelentős erőfeszítésekre, mindenekelőtt a kibocsátások csökkentésére van szükség. Emellett fel kell készülni az elkerülhetetlen változások hatásaira is.
Mindkét feladatban fontos szerepet kaphat a biodiverzitás. Az erdők esetében például jól ismert jelenség, hogy a fajgazdag állományokban a kártevők kevésbé tudnak elszaporodni, mint a fajszegény erdőkben vagy faültetvényekben. Kutatási eredmények arra is utalnak, hogy a változatosabb erdők több szenet köthetnek meg, így hozzájárulhatnak a klímaváltozás mérsékléséhez.
A mezőgazdaságban szintén jelentős előnyökkel járhat a növényi sokféleség. Egy idén publikált globális elemzés megerősítette, hogy azok a gazdaságok, amelyekben egyetlen növényfaj termesztése helyett többféle növény kap helyet, kedvezőbb hatással lehetnek a talajra és a vízgazdálkodásra. Az ilyen rendszerek gyakran kevesebb szintetikus növényvédő szert és műtrágyát igényelnek, kevésbé kitettek a betegségek terjedésének, és kisebb üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhatnak.
A változatos növénytermesztés emellett jelentős mennyiségű légköri szén megkötéséhez is hozzájárulhat, így a klímaváltozás mérséklésében is szerepet kaphat. A kutatások alapján a monokultúrák helyett olyan mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszerekre van szükség, amelyek nagyobb fajgazdagságot biztosítanak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetes élőhelyeken mesterségesen kellene növelni a fajok számát. Idegenhonos fajok betelepítése például súlyos károkat okozhat, még akkor is, ha első pillantásra a biodiverzitás növelésének tűnik.
A genetikai változatosság elvesztése visszafordíthatatlan veszteség lehet
A sokféleség nemcsak a fajok között, hanem egy-egy faj egyedei között is fontos. Az emberek külső tulajdonságaikban és a különböző környezeti hatásokkal szembeni tűrőképességükben is eltérnek egymástól. Ugyanez igaz a növényekre és az állatokra, még akkor is, ha az egy fajhoz tartozó egyedek első pillantásra teljesen egyformának tűnnek.
A különbségek jelentős részben a genetikai változatosságból erednek. Ez az alkalmazkodás egyik alapja: egyes egyedek például jobban viselhetik a magasabb hőmérsékletet vagy a vízhiányt, mint fajtársaik. Ha azonban az emberi tevékenység miatt egy populáció létszáma jelentősen lecsökken, a genetikai változatosság is sérülhet. Ez megnehezítheti, szélsőséges esetben pedig lehetetlenné teheti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
A kérdés a termesztett növények és a háziasított állatok esetében is lényeges. A ma elterjedt nemesített fajták mellett számos hagyományos, egyre ritkábban használt változat létezik. A természetben pedig még megtalálhatók a termesztett és tenyésztett fajok ősei, valamint vadon élő rokonaik. Ezek genetikai állománya értékes tartalékot jelenthet a jövő számára.
Egy 2025-ös globális metaanalízis szerint a fajokon belüli genetikai sokféleség a bolygó legtöbb részén csökkenőben van. A vizsgálat növényekre, állatokra és gombákra egyaránt kiterjedt, és arra is rámutatott, hogy a folyamat nem csupán a ritka fajokat érinti, hanem a viszonylag gyakoriakat is.
A genetikai változatosság elvesztése különösen súlyos következményekkel járhat, mert helyreállítása rendkívül hosszú időt vehet igénybe. Egy faj egyedszámát megfelelő természetvédelmi intézkedésekkel akár viszonylag rövid idő alatt is növelni lehet, de a genetikai sokféleség ettől még hosszú ideig alacsony maradhat. Éppen ezért a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.
A változatos tájak menedéket adhatnak az élővilágnak
Az élőhelyek sokfélesége szintén segítheti a fajok alkalmazkodását. A különböző életközösségek ugyanis eltérően reagálhatnak a klímaváltozásra. Egy néhány évvel ezelőtti kutatás a kiskunsági homokvidék hatféle természetes életközösségének szárazodással szembeni reakcióit vizsgálta. Az eredmények szerint egyes növénytársulásokban csökkent a fajok száma, másokban viszont egy ideig változatlan maradt.
A változatos, mozaikos tájak előnye, hogy nagyobb eséllyel találhatók bennük olyan élőhelyek, amelyek kevésbé érzékenyek a megváltozó környezeti feltételekre. A különböző életközösségek ráadásul gyakran egymás közelében helyezkednek el, így az érzékenyebb fajok kedvezőtlenebbé váló élőhelyükről átvándorolhatnak egy számukra megfelelőbb területre.
A hegyvidékeken például a déli, napsütötte lejtőkről a hűvösebb hegygerincek vagy az északi oldalak felé húzódhatnak azok az élőlények, amelyek számára a korábbi környezet már túl meleggé vált. A növények ezt különböző terjesztőképleteik segítségével tehetik meg. Az alföldi területeken a nedvességkedvelő gyepfajok a szárazodás erősödésével az erdőszegélyek vagy a nyitottabb lombkoronájú erdők felé húzódhatnak.
Különleges menedéket jelenthetnek a karsztvidékek töbrei is. Ezek a víz munkája nyomán kialakuló, tölcsér alakú felszíni mélyedések, amelyek alján a hűvösebb, párásabb mikroklíma miatt a környezetüktől eltérő életközösségek alakulhatnak ki. Egyes töbrök ritka, magashegységi fajoknak is otthont adnak.
Az éghajlatváltozás során ezek a területek menedékként, úgynevezett refúgiumként szolgálhatnak azoknak az élőlényeknek, amelyek számára a környező táj már túl meleg vagy száraz. Erre a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak idén megjelent tanulmánya is felhívta a figyelmet.
A természetes élőhelyek megőrzése ezért nemcsak a ritka fajok fennmaradása miatt fontos. Ha a változatos tájakat egyhangú faültetvények váltják fel, a hegyoldalakat beépítik, vagy a töbrök körüli erdőket letarolják, az élővilág mellett az egész táj ellenálló képessége is csökkenhet.
Az emberi közösségek életminőségére is hatással van
A változatos tájak jelentősége az ember által átalakított környezetben is megmutatkozik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakemberei magyarországi és romániai falvak életminőségét vizsgálták az OECD Better Life Indexe alapján. Az eredmények szerint a monokultúrák által uralt, kevésbé változatos tájakon fekvő települések életminősége alacsonyabb volt, mint a biodiverzebb környezetben elhelyezkedő falvaké.
A különbség egyik lehetséges magyarázata, hogy a mezőgazdasági területek között fennmaradó erdőfoltok mérsékelhetik a légszennyezettséget. A változatos tájak előnyeiből így nemcsak az élővilág, hanem az ott élő emberek is részesülhetnek.
A természet sokfélesége a jövő egyik fontos erőforrása
A biológiai sokféleség önmagában nem képes megállítani a klímaváltozást, és nem védhet meg minden káros következményétől. A kutatások azonban arra utalnak, hogy a természet sokféleségének megőrzése és bölcs hasznosítása jelentősen hozzájárulhat a károk mérsékléséhez, valamint az alkalmazkodáshoz.
Ehhez a mezőgazdaság, az erdészet, a táj- és településtervezés, valamint a természetvédelem szemléletének is változnia kell. A fajok, a genetikai állományok és az élőhelyek sokféleségének megőrzése hosszú távon a természeti rendszerek és az emberi társadalom ellenálló képességét egyaránt erősítheti.
Forrás: agroinform.hu
- Újabb 47 vadgazdálkodási területet érintenek az afrikai sertéspestis miatti korlátozások
- Közel húsz helyszínen tartják vissza az esővizet, ideiglenes gátakkal védekeznek a vízveszteség ellen
- Hatályba lépett az új GMO-törvény Ukrajnában, de az ellenőrzések végrehajtása továbbra is problémás
- Mennyibe kerülhet a termelői méz? Döntött az Országos Magyar Méhészeti Egyesület
- Kisüzemi pályázat novemberben: mire elég 10 millió forint?
- Mától országszerte megszűnik a tűzgyújtási tilalom, de továbbra is óvatosnak kell lenni
2026. november 18.
Kétmilliárd forint fiatal erdőkre: milyen munkákra lehet pályázni?
2026. november 18.