Olcsó török tojás jelent meg az uniós piacon, a magyar termelőknek is figyelniük kell
Újabb komoly szereplő erősödött meg az európai tojáspiacon: Törökországból egyetlen év alatt több mint hússzorosára nőtt a tojás és tojástermékek uniós behozatala.
Bár az import mennyisége az Európai Unió teljes tojástermeléséhez képest még mindig viszonylag csekély, a török áru ára jóval alacsonyabb az európai termékekénél, ami tovább fokozhatja az árversenyt. A változás közvetlenül ugyan még nem jelent komoly importnyomást Magyarországon, a közös uniós piac miatt azonban a hazai termelők sem függetleníthetik magukat teljesen a folyamatoktól.
Feltűnően olcsó török tojás jelent meg Európában
A török tojás korábban elsősorban a brit piacon keltett figyelmet, 2026-ra azonban az Európai Unióban is látványosan megerősödött a jelenléte. Nagy-Britanniában júniusban érkezett az első jelentősebb, több mint 40 tonnás török étkezésitojás-szállítmány. A mennyiség önmagában nem volt meghatározó, az ár azonban már annál inkább: a török tojás vámok nélkül számolva kilogrammonként nagyjából 1,50 eurós áron jelent meg, miközben a holland és lengyel tojás ára meghaladta a 2,60 eurót kilogrammonként. Ez olyan különbség, amely még vámok mellett is komoly versenyelőnyt jelenthet a török beszállítók számára, különösen a nagy mennyiségben vásárló piaci szereplőknek.
A háttérben jelentős termelőkapacitás áll. Törökországban mintegy 114 millió tojótyúkot tartanak, ami hozzávetőleg háromszorosa a brit állománynak. A becslések szerint a török tojástermelés 15-20 százaléka kerülhet külföldi piacokra, ráadásul az exportkapacitást is jelentősen bővítették. A havi exportkvótát 1000 tonnáról 6000 tonnára emelték. Törökország korábban már megmutatta, hogy képes gyorsan alkalmazkodni a külföldi kereslethez: amikor 2025-ben az Egyesült Államokban a madárinfluenza miatt komoly ellátási problémák alakultak ki, a török exportőrök mintegy 15 ezer tonna tojást szállítottak az amerikai piacra.
Az uniós import egy év alatt több mint hússzorosára nőtt
A török tojás európai térnyerése az uniós importadatokban is jól látható. 2026 januárja és áprilisa között 991 tonnáról 24 086 tonnára emelkedett a Törökországból származó tojás- és tojástermékek behozatala, vagyis egyetlen év alatt több mint huszonnégyszeresére nőtt a mennyiség. Ugyanebben az időszakban az Európai Unió teljes, harmadik országokból származó tojás- és tojástermékimportja is jelentősen megugrott: 50 545 tonnáról 93 873 tonnára emelkedett, ami 85,7 százalékos növekedést jelent.
A legnagyobb külső beszállító továbbra is Ukrajna, ahonnan az év első négy hónapjában 46 693 tonna tojás és tojástermék érkezett az uniós piacra. Törökország azonban már az ukrán mennyiség több mint felét szállította, miközben egy évvel korábban még jóval kisebb szerepet játszott. Ez azt jelenti, hogy az európai tojástermelőknek immár nemcsak az uniós kínálattal és az ukrán importtal, hanem egy újabb nagy termelőkapacitással rendelkező exportőrrel is számolniuk kell.
A török import növekedése ugyanakkor egyelőre nem jelenti azt, hogy az európai piacot elárasztotta volna az olcsó tojás. Az Európai Unió éves tojástermelése meghaladja a 6,6 millió tonnát, ehhez képest a török behozatal még mindig kis hányadot képvisel. A gyors növekedés és az alacsony exportár azonban már önmagában is figyelmeztető lehet, különösen azokon a területeken, ahol a beszerzési ár döntő szerepet játszik.
Az árak csökkenése mögött nem csak a török import áll
Az uniós tojástermelők helyzetét az is nehezíti, hogy a piaci árak már most mérséklődnek. 2026 augusztusában az uniós átlagár 8,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, miközben az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a harmadik országokból származó import. Fontos azonban, hogy ebből még nem következik, hogy az árcsökkenést közvetlenül a török tojás okozta. Az árak alakulására az uniós termelés változása, az ukrán behozatal, a madárinfluenza hatásai, valamint a fogyasztói és ipari kereslet egyaránt hatással van.
A török kínálat jelenleg ezért elsősorban egy újabb, az árversenyt erősítő tényezőként értékelhető. Különösen a feldolgozóiparban, a vendéglátásban és a kereskedelem azon részeiben lehet jelentősége, ahol a nagy mennyiség és az alacsony beszerzési ár különösen fontos. Ha a török exportbővülés tartós marad, az hosszabb távon erősebb nyomást gyakorolhat az európai tojásárakra.
A térnyerésnek ugyanakkor korlátai is vannak. Törökország nem kap korlátlan és vámmentes hozzáférést az uniós tojáspiachoz, a behozatalra vámok és kvóták vonatkozhatnak, emellett az állategészségügyi, élelmiszer-biztonsági és forgalmazási előírásokat is teljesíteni kell. Mindez fékezheti az import további bővülését, bár az idei adatok azt mutatják, hogy a meglévő korlátozások mellett is jelentős mennyiségű török tojás találhat utat az uniós piacra.
Magyarországon egyelőre nem látszik importáradat
A magyar tojáságazat helyzete jelenleg valamivel kedvezőbb képet mutat. 2026 első hét hónapjában a héjastojás-import 26 százalékkal, 8,5 ezer tonnára csökkent, miközben a magyar export 20 százalékkal, 7,3 ezer tonnára nőtt. A friss tojás kivitele ennél is nagyobb mértékben, 54 százalékkal bővült, vagyis a hazai ágazat külkereskedelmi pozíciója egyelőre nem az uniós importadatok alapján várható kedvezőtlen irányt mutatja.
Az árak tekintetében azonban már Magyarországon is érzékelhető a gyengülés. Augusztus végén egyes tojáskategóriák csomagolóhelyi árai 15-22 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. Emiatt akkor is megjelenhet a török import hatása a magyar piacon, ha az országba közvetlenül csak kis mennyiség érkezik. Az Európai Unió egységes piacán ugyanis egy tagállamban megjelenő olcsóbb kínálat a többi ország értékesítési lehetőségeire és áraira is hatással lehet.
A következő hónapok kulcskérdése ezért az lesz, hogy a török tojásexport 2026-ban látott ugrásszerű növekedése tartós folyamatnak bizonyul-e. Ha Törökország hosszabb távon is nagy mennyiségben és alacsony áron képes tojást és tojástermékeket értékesíteni Európában, az újabb kihívást jelenthet az uniós termelők számára. A magyar gazdáknak így akkor is érdemes figyelniük a török export alakulását, ha közvetlenül egyelőre nem tapasztalható jelentős török import a hazai piacon.
- Szántás vagy forgatás nélküli művelés ősszel? – Mikor lehet előnyös a no-till vagy min-till, és mikor nem?
- Óriás ragadozó terjed a magyar kertekben: az őshonos imádkozó sáskákra is veszélyt jelenthet
- Koncertek, borkóstolók és szüreti programok várják a vendégeket Villányban
- Aszály sújtotta Tokaj-Hegyalját, mégis biztatóak az idei borok
- Országos monitoring indult a rókák és aranysakálok körében
- Sütőtök betakarítása – honnan tudjuk, hogy valóban beérett?
2026. október 4.
Miért fontos, hogy télen se maradjon csupaszon a termőföld?
2026. október 3.
Mi történik a kukoricatarlóval télen? Tavasszal is gondot okozhat
2026. október 2.