Több mint 180 régi gyümölcsfát őriznek egy zalai plébánia kertjében

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2026. június 22.
• 0

Különleges génmegőrző gyümölcsös működik a Zala vármegyei Szepetneken, ahol a plébánia egyhektáros területén már több mint 180 hagyományos magyar és Kárpát-medencei gyümölcsfa kapott helyet.

A közösségi összefogással létrehozott kert egyszerre szolgálja a régi fajták fennmaradását, a helyi közösséget és a következő generációk szemléletformálását.

A kezdeményezés akkor indult el, amikor Heiter Róbert Gottfried plébános Szepetnekre érkezve szembesült azzal, hogy a plébánia mögött közel egyhektáros, kihasználatlan terület húzódik. A földet korábban kukoricával vetették be, később azonban már csak időnként kaszálták. Miután helyi gazdák nem vállalták a kisebb, nehezen megközelíthető parcella művelését, megszületett a gyümölcsös gondolata.

A plébánia 2021-ben csatlakozott a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Gyümölcsész Programjához, amelynek célja a Kárpát-medence hagyományos gyümölcsfajtáinak megőrzése és újbóli elterjesztése.

Közösségi munkával jött létre a gyümölcsös

A telepítést komoly előkészítés előzte meg: fel kellett újítani a kerítést, eltávolítani a régi gyökereket, és alkalmassá kellett tenni a területet az ültetésre. A munkában az önkormányzat közmunkásokkal, a sormási Zöld Mező Agro Kft. gépekkel és szakemberekkel, a plébánia önkéntesei pedig kétkezi munkával segítettek.

Az első ütemben mintegy 120 oltvány érkezett Tápiószeléről, az állomány pedig azóta évről évre bővült. A kertben többek között Batul, Leánycsöcsű, Magyar kálvil és Téli arany parmen alma, Bosc kobak és Seres Olivér körte, Debreceni muskotály szilva, Szomolyai fekete cseresznye, Gönci magyar kajszi, valamint Parasztbarack magonc és Mariska őszibarack is megtalálható.

A régi fajták azonban nem igénytelenek. A plébános szerint tévhit, hogy gondozás nélkül is megélnek: metszeni, permetezni és ápolni kell őket, mert ugyanúgy megtámadhatják őket a betegségek, mint a korszerűbb fajtákat.

A gyümölcsös fenntartásában ma is fontos szerepet vállalnak a helyi gazdák és az önkéntesek. A fák az elmúlt években megerősödtek, egyes kajszi- és őszibarackfák pedig már bőséges termést hoznak.

Élő génbank és közösségi tér egyszerre

A kezdeményezés célja kezdettől túlmutatott a fajtamegőrzésen. A tervek szerint a termésből idővel a helyi óvoda, bölcsőde és idősek otthona is részesülhetne. A jövőben tanösvényeket is kialakítanának a gyümölcsösben, amelyek szepetneki személyiségek, papok, tanítók, nyelvészek és tudósok történetét mutatnák be.

Felmerült egy különleges plébániai párlat elkészítése is. A Lacrimae Angeli, vagyis „Angyalok könnyei” nevű ital nem kereskedelmi célt szolgálna, hanem reprezentatív ajándék lenne meghívott vendégek számára.

A szepetneki gyümölcsös mára jóval több egyszerű ültetvénynél. Élő génbank, közösségi összefogás és hagyományőrző kezdeményezés egyben, ahol a régi magyar gyümölcsfajták nemcsak fennmaradnak, hanem ismét termőre fordulva mutatják meg, miért érdemes megőrizni őket.

Forrás: Agroinform