Új kihívás a baromfitenyésztésben: mikroműanyag-szennyezés a háttérben

• Agrárhírek, Állattenyésztés
• 2026. február 16.
• 0

Orosz kutatók szerint mikroműanyag mutatható ki brojlerhúsban és tojásban is. Új élelmiszerlánc-kockázat körvonalazódik.

Láthatatlan részecskék az élelmiszerláncban 🧪

A baromfiágazatban eddig főként a takarmányárak, a madárinfluenza vagy az antibiotikum-rezisztencia jelentette a legnagyobb kihívást. Most azonban egy kevésbé látványos, mégis komoly kockázat kerül előtérbe: a mikroműanyag-szennyezés.

Orosz kutatók szerint a mikroszkopikus műanyagrészecskék már megjelentek a baromfi élelmiszerláncában, és kimutathatók brojlerhúsban és tojásban is.

Orosz vizsgálatok: nem mesterséges körülmények között

Az orosz állategészségügyi hatósághoz, a Rosselhoznadzorhoz tartozó VGNKI kutatóintézet szakemberei vizsgálataik során reálisan előforduló, szakirodalomban szereplő mikroműanyag-koncentrációkkal dolgoztak.

A helyi sajtónak nyilatkozó Alekszej Tretyakov, az intézet igazgatóhelyettese elmondta: nem mesterségesen növelték a takarmány mikroműanyag-tartalmát, hanem a gyakorlatban is előforduló mennyiségeket vették alapul.

A mikroszkopikus műanyagrészecskék jelenlétét brojlerhúsban és tojásban egyaránt kimutatták.

Állategészségügyi következmények ⚠️

A kutatások szerint a mikroműanyag több úton is bekerülhet a baromfi szervezetébe:

• takarmányfelvétellel,
• belégzéssel,
• bőrkontaktus révén.

Az eddigi eredmények:

• emésztőrendszeri károsodást,
• idegrendszeri elváltozásokat,
• akár agyszöveti sérüléseket is jeleznek.

A vizsgálatok alapján a mikroműanyag jelenléte összefüggésbe hozható a zsírmáj-betegség kialakulásával is. A májban felhalmozódó zsír gyengeséget, levertséget és testsúlycsökkenést okozhat, ami rontja a termelési mutatókat.

A csökkenő növekedési erély, gyengülő immunválasz és romló takarmányhasznosítás komoly gazdasági következményeket jelenthet a brojler- és tojóágazat számára.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a mikroműanyag-részecskék képesek más szennyező anyagokat is megkötni, így összetett toxikológiai kockázatot hordozhatnak.

Rejtett források a baromfitartásban 🏭

A műanyagok nem bomlanak le teljesen, hanem egyre kisebb részecskékre esnek szét, amelyek a talajban, vízben és levegőben halmozódnak fel.

A baromfiágazatban potenciális forrás lehet:

• műanyag takarmányzsák,
• silófólia,
• itatórendszer,
• istállóberendezések kopása,
• alomanyagba kerülő szennyeződés.

A kutatók a következő időszakban célzott vizsgálatokkal próbálják azonosítani az elsődleges forrásokat, és azt is elemzik, csökkenthető-e a kitettség takarmány-összetételi változtatásokkal vagy technológiai fejlesztésekkel.

Európai és magyar kitekintés 🌍

Az Európai Unióban a mikroműanyagok kérdése egyre hangsúlyosabb környezetpolitikai és élelmiszerbiztonsági téma.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) több értékelést is közzétett a mikroműanyagok élelmiszerláncban betöltött szerepéről, ugyanakkor a baromfiágazatra vonatkozó konkrét határértékek és egységes monitorozási protokollok még kialakulóban vannak.

Magyarországon a téma jelenleg inkább szakmai és kutatási diskurzus szintjén jelenik meg. A hazai baromfiágazat számára a megelőzés lehet a kulcs:

• takarmányalapanyagok szigorúbb ellenőrzése,
• műanyag eszközök rendszeres felülvizsgálata,
• fejlettebb hulladékkezelés.

Nem csak a baromfi érintett

Nemzetközi vizsgálatok szarvasmarhák, sertések és halgazdaságok esetében is kimutatták a mikroműanyag jelenlétét takarmányban, béltartalomban, sőt egyes ehető szövetekben is.

A kérődzőknél a takarmány- és talajszennyezés, az intenzív sertéstartásban pedig a technológiai berendezések és csomagolóanyagok jelenthetnek potenciális forrást.

A mikroműanyag-probléma így nem csupán egy ágazat kérdése, hanem az egész élelmiszerláncot érintő, komplex kihívás.

A részecskék szabad szemmel nem láthatók, de hatásuk hosszú távon az állatjóléten, a termelékenységen és akár a humánegészségügyi kockázatokon keresztül is megjelenhet.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu