Új módszerrel próbálják ellenállóbbá tenni a Mecsek erdeit

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. május 12.
• 0

A Mecsek erdeiben már burkolt gyökérzetű facsemetékkel próbálják javítani az új telepítések túlélési esélyeit.

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívást jelent az erdők megújítása Magyarországon is. Az aszályos időszakok, a tartós hőség és a csapadékhiány sok fafajt komoly terhelés elé állít, különösen az érzékenyebb erdőtípusokat. A Mecsekerdő Zrt. ezért új módszerekkel próbál alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

A társaság a hagyományos ültetési technikák mellett már burkolt gyökérzetű, konténeres facsemetéket is használ, hogy javítsa az újonnan telepített erdők túlélési esélyeit.

A bükkösök különösen érzékenyek a változásokra

A Mecsekben az elmúlt években egyre látványosabban jelentkeztek a klímaváltozás hatásai. A szakemberek szerint különösen a bükkösök reagálnak érzékenyen a hosszabb száraz időszakokra és a fokozott vízhiányra.

A Mecsekerdő ezért azon dolgozik, hogy az idős bükkösök helyén fokozatosan fajgazdagabb, elegyesebb és ellenállóbb erdők alakuljanak ki.

A természetes újulatot többféle fafajjal egészítik ki, köztük kocsánytalan tölggyel, csertölggyel és molyhos tölggyel, amelyek jobban alkalmazkodhatnak a szárazabb éghajlathoz.

Már nem csak szabadgyökerű csemetékkel dolgoznak

Az erdőtelepítésnél hosszú ideig elsősorban szabadgyökerű facsemetéket használtak. Ezeket jellemzően ékásóval ültették el, a módszer pedig sokáig jól működött.

Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a szárazabb, gyengébb adottságú területeken a fiatal növények egy része nem tudott megfelelő arányban megmaradni.

Ezért a szakemberek most egy új megoldást is bevezettek: burkolt gyökérzetű, konténeres csemetéket telepítenek.

Ezeket a növényeket a gyökereiket körülvevő földdel együtt ültetik el, ami nagyobb biztonságot adhat a kezdeti időszakban. A jó szerkezetű ültetőközeg és az átszőtt gyökérlabda segíthet abban, hogy a fiatal facsemeték könnyebben átvészeljék a szárazabb időszakokat.

Helyi makkból nevelik az új facsemetéket

A program egyik fontos része a helyi szaporítóanyag használata is.

A Mecsekerdő tájékoztatása szerint 2024 őszén sikerült nagyobb mennyiségű makkot gyűjteni a Kelet-Mecsek idős, százéves kocsánytalan tölgyeseiből. Ezekből a makkokból 2025 tavaszán kerültek vetések a konténerekbe, amelyekből mára erős és egészséges csemeték fejlődtek.

A szakemberek szerint ennek különösen nagy jelentősége van, mert a helyi eredetű növényállományok jobban alkalmazkodhatnak a táj adottságaihoz és az adott terület éghajlati viszonyaihoz.

A szárazabb területeken a facsemeték környezetét mulccsal is védik, hogy a talaj minél tovább megőrizhesse a nedvességét.

Nyár végére derülhet ki, mennyire működik az új módszer

A most alkalmazott technológiák eredményességéről várhatóan a nyár végére lehet majd pontosabb képet kapni.

Ekkorra derülhet ki, hogy a konténeres, burkolt gyökérzetű csemeték milyen arányban maradnak meg, és mennyire segíthetik a Mecsek erdeinek hosszú távú megújulását.

Mindkét ültetési módnak vannak előnyei és hátrányai

A szakemberek szerint a szabadgyökerű növények legnagyobb előnye továbbra is a kedvezőbb ár és az egyszerűbb szállíthatóság. Nagyobb mennyiség telepítésénél ez komoly előnyt jelenthet.

Ugyanakkor ezek a növények jóval érzékenyebbek a kiszáradásra, és csak a nyugalmi időszakban ültethetők biztonságosan.

A konténeres vagy földlabdás növények ezzel szemben nagyobb biztonságot adnak. A gyökérzetet körülvevő föld védi a növényt a kiszáradástól és az átültetési sokktól, ezért az eredési arányuk általában magasabb.

Ennek azonban ára is van. A konténeres növények drágábbak, nehezebbek és nehezebben mozgathatók, különösen nagyobb méret esetén.

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy ha egy növény túl sokáig marad a konténerben, a gyökerei körkörösen kezdhetnek növekedni, ami később problémát okozhat a fejlődésében.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu