Ukrajna uniós csatlakozásával a magyar gazdák megélhetése kerül veszélybe

Megosztás:

Ukrajna uniós csatlakozásával az ukrán mezőgazdaság uniós pénzhez jutna, de a magyar gazdák támogatást, piacot és megélhetést veszítenének - hangsúlyozta Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezetének elnöke sajtótájékoztatón Szegeden.

Szél István úgy fogalmazott, Ukrajna uniós csatlakozása „az agrárágazat trójai falova lenne, mivel olcsó, ellenőrizhetetlen és gyakran veszélyes termékekkel árasztaná el a piacot.”

Hozzátette:

Ukrajna exportja már ma is képes 400 millió ember ellátására, és ha csatlakozna, akkor az európai piacokat teljesen uralhatja, így gyakorlatilag az Európai Unión belül „mi, magyarok válunk az általuk irányított agrárgyarmattá.”

A NAK vármegyei elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdák földalapú támogatásai is veszélybe kerülhetnének, miközben Ukrajna egyedül elvinné a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének negyedét. Azt mondta, hogy ez még csak a kezdet, mivel Ukrajna mezőgazdasági gépezete könnyen átállítható új ágazatokra, így a teljes európai agrárpiac veszélybe kerülhet.

Szél István ismertette, Ukrajna földterülete Európa termőföldjének egyharmada, csak a három legnagyobb agrárholding több termőföldön gazdálkodik, mint Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye összesen.

Míg Magyarországon egy gazdaság átlagosan 29 hektáron működik, Ukrajnában ez az átlag 485 hektár, ami önmagában is megmagyarázza a versenyhátrányt – fűzte hozzá, majd kiemelte: véleménye szerint Ukrajna ma Európa „agrár hátsóudvara”, szabályozatlan GMO-k, tiltott vegyszerek, élelmiszerbiztonsági kockázatok fellegvára.

Elmondta, a háború előtt Ukrajnából 90 ezer tonna baromfihús jött az EU-ba, most pedig már 280 ezer tonna. Úgy fogalmazott, ez dömping, nem pedig együttműködés, különösen azért, mert ez a piac már ma is néhány offshore cég kezében van.

Ha csatlakoznak, egész Európát elláthatják kétes minőségű és ellenőrizhetetlen áruval, ezért nem hagyhatjuk, hogy Brüsszelből döntsék el helyettünk, hogy mit esznek a gyerekeink

– hangsúlyozta a NAK vármegyei elnöke.

Szél István felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdák nem bűnbakok, nem ők tehetnek arról, hogy Brüsszel Ukrajnának akarja adni az agrártámogatások zömét, majd hozzáfűzte: aki Ukrajna uniós csatlakozását támogatja, egy olyan mezőgazdasági modellt támogat, ahol az olcsóság felülírja a biztonságot, és a külföldi tőke uralja a földeket.

Ezt akadályozhatjuk meg a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson, ha a „nem” mellé tesszük az X-et – szögezte le Szél István.

Megosztás:
Előző cikk Megállhat a magyar szőlőtermesztés visszaesése? Következő cikk Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük