Vizes élőhelyeket fejleszt az Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 605 millió forint uniós támogatásból fejleszti a vizes élőhelyeket – jelentette be dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a napokban. A fejlesztés célja a természetes vízjárás visszaállítása és az élőhelyek megőrzése, mely hozzájárul a biodiverzitás megóvásához és a térség természeti értékeinek hosszú távú fenntartásához.
A projektnyitó rendezvényen Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a projekt sikeres megvalósításához. Rőczei Patrik, Aggtelek polgármestere kiemelte a projekt térségi jelentőségét, valamint az önkormányzat támogatását a természetvédelmi célok elérésében.
A szakmai ismertetőt Gruber Péter, az Aggteleki Nemzeti Park általános igazgatóhelyettese tartotta, majd a jelenlévők helyszíni bejáráson tekintették meg a jósvafői Tengerszem-tó környékét, ahol a tervezett beavatkozások egy része is megvalósul.
604,87 millió forint vissza nem térítendő támogatás
Az Aggteleki Nemzeti Park KEHOP-PLUSZ-3.2.1 „Természetvédelmi beruházások – infrastruktúra, kommunikáció” támogatási konstrukció keretében európai uniós támogatást nyert el a Vizes illetve vízi élőhelyek eredeti jellegének és az azokhoz kötődő fajok élettani igényeinek megfelelő vízellátottság, vízfelület és partmenti környezet természetvédelmi célú helyreállítása és monitorozása című, pályázatra, melyhez 604,87 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.
A vizes élőhelyek fenntartása és bővítése
A projekt célja az igazgatóság vizes élőhelyeinek fenntartása és bővítése, a nyílt vízfelületekhez kötődő madárvilág vonuló (pihenő) és fészkelő területeinek kedvező természeti állapotba történő fejlesztése, valamint a védett és fokozottan védett hal-, kétéltű- és hüllőfajok ökológiai igényeinek érdekében végzett élőhelyfejlesztés, élettereik védelme, rehabilitációja.
A fejlesztés során a jósvafői Tengerszem-tó medrének kotrása hatására visszaáll az eredeti nyílt vízfelület, a jelenleg záródó hínárnövényzet is felnyílik. Az üzemvízcsatornák és vízesések rekonstrukciója számos faj (egyebek mellett a hegyi billegető, a vízirigó és foltos szalamandra) számára nyújt ismét kedvező életfeltételeket.
A nemzetközi és országos léptékben is kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű Keleméri Mohos-tavak esetében a fejlesztés hatására a tőzegmohás lápok és ingólápok közösségi jelentőségű élőhelytípus megőrzéséhez szükséges ökológiai és műszaki feltételeket biztosítják, illetve számos védett faj életfeltételei javulnak és visszaáll a terület korábbi vízmegtartó képessége.
Az aggteleki Kardos-tó és Bacsó-nyak-alji-mocsár esetében a nád és gyékény irtása valósul meg, ezáltal a jelenleginél nagyobb nyílt vízfelület alakul ki, így számos faj élőhelyének minősége, életfeltétele javul. A nyílt vízfelület erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevér számára fog ivóhelyül szolgálni.
A munkálatok idén kezdődnek és várhatóan 2027-ben fejeződnek be.
Forrás: Aggteleki Nemzeti Park
- Napraforgó-körkép 2026: jól tűri a hőséget, de az aszály az olajtartalomra és a termésre is hatással lehet
- Kukorica-körkép 2026: mekkora termés várható az aszály után?
- Kritikus a helyzet: új itatókkal mentik a vadállományt a hőségben
- A kukoricamoly csak a kezdet – A nagyobb veszély ezután jön
- Országos hőségriasztás: napokon át extrém melegre kell készülni
- Egyre súlyosabb a helyzet, milliárdos veszteséget okoznak az erdőtüzek
2026. augusztus 4.
Aszály és energiaválság: kettős kihívás előtt a magyar mezőgazdaság
2026. augusztus 4.
Veszélyes fertőzés terjed, már embereknél is megjelent
2026. augusztus 3.
Két hét türelem, és újra indulhat a vetés a kiskertben
2026. augusztus 3.
A méhek és lepkék is áldozatul eshetnek a kémiai szúnyoggyérítésnek
2026. augusztus 2.
Fordulat a kukoricanemesítésben: az MI új korszakot nyithat
2026. augusztus 1.