Vizes élőhelyeket fejleszt az Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 605 millió forint uniós támogatásból fejleszti a vizes élőhelyeket – jelentette be dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a napokban. A fejlesztés célja a természetes vízjárás visszaállítása és az élőhelyek megőrzése, mely hozzájárul a biodiverzitás megóvásához és a térség természeti értékeinek hosszú távú fenntartásához.
A projektnyitó rendezvényen Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a projekt sikeres megvalósításához. Rőczei Patrik, Aggtelek polgármestere kiemelte a projekt térségi jelentőségét, valamint az önkormányzat támogatását a természetvédelmi célok elérésében.
A szakmai ismertetőt Gruber Péter, az Aggteleki Nemzeti Park általános igazgatóhelyettese tartotta, majd a jelenlévők helyszíni bejáráson tekintették meg a jósvafői Tengerszem-tó környékét, ahol a tervezett beavatkozások egy része is megvalósul.
604,87 millió forint vissza nem térítendő támogatás
Az Aggteleki Nemzeti Park KEHOP-PLUSZ-3.2.1 „Természetvédelmi beruházások – infrastruktúra, kommunikáció” támogatási konstrukció keretében európai uniós támogatást nyert el a Vizes illetve vízi élőhelyek eredeti jellegének és az azokhoz kötődő fajok élettani igényeinek megfelelő vízellátottság, vízfelület és partmenti környezet természetvédelmi célú helyreállítása és monitorozása című, pályázatra, melyhez 604,87 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.
A vizes élőhelyek fenntartása és bővítése
A projekt célja az igazgatóság vizes élőhelyeinek fenntartása és bővítése, a nyílt vízfelületekhez kötődő madárvilág vonuló (pihenő) és fészkelő területeinek kedvező természeti állapotba történő fejlesztése, valamint a védett és fokozottan védett hal-, kétéltű- és hüllőfajok ökológiai igényeinek érdekében végzett élőhelyfejlesztés, élettereik védelme, rehabilitációja.
A fejlesztés során a jósvafői Tengerszem-tó medrének kotrása hatására visszaáll az eredeti nyílt vízfelület, a jelenleg záródó hínárnövényzet is felnyílik. Az üzemvízcsatornák és vízesések rekonstrukciója számos faj (egyebek mellett a hegyi billegető, a vízirigó és foltos szalamandra) számára nyújt ismét kedvező életfeltételeket.
A nemzetközi és országos léptékben is kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű Keleméri Mohos-tavak esetében a fejlesztés hatására a tőzegmohás lápok és ingólápok közösségi jelentőségű élőhelytípus megőrzéséhez szükséges ökológiai és műszaki feltételeket biztosítják, illetve számos védett faj életfeltételei javulnak és visszaáll a terület korábbi vízmegtartó képessége.
Az aggteleki Kardos-tó és Bacsó-nyak-alji-mocsár esetében a nád és gyékény irtása valósul meg, ezáltal a jelenleginél nagyobb nyílt vízfelület alakul ki, így számos faj élőhelyének minősége, életfeltétele javul. A nyílt vízfelület erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevér számára fog ivóhelyül szolgálni.
A munkálatok idén kezdődnek és várhatóan 2027-ben fejeződnek be.
Forrás: Aggteleki Nemzeti Park
- A járványveszély miatt szigorítanak: új szabály az ország határainál
- Budapesten és tíz vármegyében feloldják a tűzgyújtási tilalmat
- Több vizet tartanak vissza a Szavai-főcsatornában az agrárium támogatására
- Rekordév után visszaesés jöhet a globális gabonatermelésben
- A túlbetonozás ára: termőföldet, vizet és hűvösebb városokat veszítünk
- Már nem csak az aszály a gond: így gyengíti a kukoricát a hőség és a stressz
2026. június 16.
Megérkeztek a nyár első erdei kincsei – indul a gombaszezon
2026. június 16.
A klímaváltozás átírhatja, mit termesztünk Magyarországon
2026. június 15.
Több gép, több fejlesztés: élénkült a mezőgazdasági beruházási kedv
2026. június 14.
Ezek a növények segíthetnek távol tartani a legyeket
2026. június 13.