A Balaton mint ivóvizbázis, kincs
A Balaton mint ivóvízbázis olyan kincs, amelyre több tízezer ember mindennapi életminősége épül, ezért meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára – hangsúlyozta az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára Zamárdiban.
V. Németh Zsolt a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) Balatonszéplaki Felszíni Vízművénél korszerűsített víztisztító technológia műszaki átadásán rámutatott: az elmúlt években a nyarak egyre hosszabbak és melegebbek voltak, emiatt jelentősen emelkedett a Balaton szervesanyag-terhelése.
A vízminőség romlása, az íz- és szagrontó anyagok megjelenése, valamint az ebből eredő kezelési nehézségek nem csupán műszaki kihívások, hanem társadalmi és közegészségügyi kérdések is, így e problémákat nem lehet félvállról venni
– hangoztatta.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy a DRV 200 millió forintból, a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap támogatásával, 4 hónap alatt olyan aktívszénszűrő-rendszert épített ki a balatonszéplaki vízművénél, amely megköti a vízben megmaradt szerves vegyületeket, eltávolítja az íz- és szagrontó anyagokat, mikroszennyeződéseket, javítva 19 Balaton-parti településen az ivóvíz minőségét, növelve az ellátásbiztonságot, csökkentve egyúttal a fertőtlenítőszer-igényt.
„Ez nem csupán technológiai fejlesztés volt, hanem az emberi egészség védelmében történő beruházás„, egyúttal rendkívül fontos válasz is a klímaváltozás kihívásaira, és példája annak, hogyan tud a víziközmű-ágazat gyorsan, felelősen és hatékonyan reagálni a természeti változásokra – fogalmazott.
V. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az ivóvízfogyasztási szokásokról és motivációkról a közelmúltban készült országos felmérés eredménye szerint a kényelmi szempontok után leginkább az íz befolyásolja a fogyasztókat abban, hogy a szolgáltató által biztosított csapvizet vagy a palackozott vizet választják-e. Ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni a fogyasztói jelzéseket, az embereknek a termékekről alkotott véleményét.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a víziközmű-szolgáltatás korszakok határán halad, és átalakulóban van.
Az elmúlt 11 évben ezermilliárd forintnyi fejlesztést végeztek el, elérték, hogy Magyarország vezetékes ivóvízellátása több mint 95 százalékos, a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással rendelkező felhasználási helyek aránya 83,5 százalékos lett, amely európai átlag, vagy talán azt meghaladó érték, továbbá megduplázódott, több mint 800-ra emelkedett a szennyvíztelepek száma
– mondta.
Hozzáfűzte, nagy kihívást jelentenek az elöregedő hálózatok, a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság, a finanszírozás, ennek érdekében egy országos rekonstrukciós program is indult.
Példaként hozta fel, hogy tavaly és az azt megelőző évben is mintegy 200 milliárd forintot fordítottak a víziközmű-ágazatra, ezen belül a rekonstrukciós természeti munkák százmilliárdos nagyságrendet tettek ki.
Jelezte, a Nemzeti Vízművek biztosítja és támogatja a megkezdett folyamatok összehangolását, és az állami szolgáltatóknál kiemelt figyelmet fordítanak az üzemeltetés hatékonyságának növelésére, a méretgazdasági szempontok érvényesítésére, az együttműködési lehetőségekre.
A következő időszakban a súlypontot mindinkább a fenntartható vízkészlet-gazdálkodásra, gazdaságtámogató vízgazdálkodásra kell helyeznünk
– jegyezte meg.
Pelcz Gábor, a DRV vezérigazgatója kiemelte, hogy a cég szolgáltatási területének egyik legjelentősebb szegmense a Balaton és a Balaton körüli vízgazdálkodás biztosítása, küldetésük, hogy az itt élőknek és az ide látogatóknak megbízható, jó minőségű ivóvizet szolgáltassanak, továbbá magas színvonalon végezzék a szennyvíz elvezetését, kezelését.
Reményét fejezte ki, hogy a cég most befejeződött technológiai fejlesztése pozitív hatással lesz a térség fejlődésére.
Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a most korszerűsített víztisztító technológia legfontosabb része a 14 mobil aktívszénszűrő-tartály.
A DRV tájékoztatott arról is, hogy a társaság további öt felszíni vízművet üzemeltet, amelyeknek már van aktívszén-szűrőjük.
- Mi történik, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék? Komoly kihívások várhatnak a magyar mezőgazdaságra
- Paradicsom télire? Ezekkel a házi praktikákkal nem lehet melléfogni
- Így maradhat üde a kert a nyári hőségben: augusztusi teendők lépésről lépésre
- Megőrizheti vezető szerepét Magyarország a csemegekukorica-termesztésben?
- Aszály és energiaválság: kettős kihívás előtt a magyar mezőgazdaság
- Oázist teremtettek az aszály közepén – így biztosítják a vadállomány vízellátását
2026. augusztus 13.
Drónok és műholdak a mezőgazdaságban – hogyan figyelik a termést és az aszályt?
2026. augusztus 13.
Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?
2026. augusztus 12.
Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
2026. augusztus 12.
Hogyan változik a magyar mezőgazdaság 2030-ig?
2026. augusztus 11.
Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
2026. augusztus 11.