A szárazság miatt egyre nagyobb a veszély: új szemlélet kell az erdők védelméhez

• Agrárhírek
• 2026. augusztus 23.
• 0

Az erdők egyre nagyobb tűzveszélynek vannak kitéve Magyarországon. A szakértő szerint a megelőzés és a korszerű erdőkezelés kulcsfontosságú.

Magyarországon egyre nagyobb kihívást jelentenek az erdő- és vegetációtüzek. A hosszan tartó száraz időszakok, a csapadékhiány és a felmelegedés miatt ma már nemcsak a mediterrán országokban kell számolni komoly tűzveszéllyel, hanem a Kárpát-medencében is. A szakemberek szerint ugyan a korszerű erdőkezelés sokat javíthat a helyzeten, a legfontosabb továbbra is az, hogy minél kevesebb tűz keletkezzen.

Már nem csak a nyár közepén fenyeget a veszély

Nagy Dániel, a Nébih erdészeti főfelügyelője szerint a szárazság következtében egyre hosszabb a tűzszezon, így ma már akár február végén is kialakulhatnak erdő- és vegetációtüzek.

A rendkívüli csapadékhiány miatt az erdők, a cserjések és a gyepterületek is kiszáradnak, sok fa már augusztusban lehullatja a lombját, miközben egyre több éghető növényi anyag halmozódik fel. Ez kedvez a gyorsan terjedő, intenzív tüzek kialakulásának, különösen a települések környékén és a nyaralóövezetekben.

A tüzeket szinte mindig emberi mulasztás okozza

A szakértő hangsúlyozta, hogy az erdőtüzek 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. Egy eldobott cigarettacsikk, egy felügyelet nélkül hagyott tábortűz vagy akár egy rosszul karbantartott munkagép is elegendő lehet ahhoz, hogy néhány perc alatt hatalmas területek kerüljenek veszélybe.

Éppen ezért a megelőzésben a lakosság felelőssége kiemelkedő. Egy pillanatnyi odafigyelés sokszor elegendő ahhoz, hogy elkerülhető legyen egy olyan tűz, amelynek megfékezése napokig is eltarthat.

Az erdők szerkezete is sokat számít

A hagyományos, néhány méter széles tűzpászták ma is segíthetik a tűzoltók munkáját, de az egyre intenzívebb, sokszor már a lombkoronában terjedő tüzek esetében önmagukban már nem jelentenek elegendő védelmet.

A szakemberek szerint hosszabb távon az erdőszerkezet átalakítása jelenthet megoldást. Az ország több pontján, például a Pilisben, a Balaton-felvidéken és az Alföldön, már olyan területek is találhatók, ahol őshonos lombos fafajokból kialakított sávok segítenek lassítani a lángok terjedését.

A lombos erdők ugyanis általában kisebb tűzkockázatot jelentenek, mint a fenyvesek, és a ritkásabb erdőszerkezet is lassíthatja a tűz továbbterjedését.

Több támogatásra is szükség lenne

Nagy Dániel szerint az erdőátalakítási programoknak nagyobb szerepet kellene kapniuk a támogatási rendszerben is. Jelenleg a források elsősorban a hagyományos tűzpászták kialakítását segítik, miközben a korszerűbb megoldások hosszabb távon hatékonyabbak lehetnek.

A védekezést víznyerőhelyek, víztartályok, valamint a korai észlelési rendszerek és a tűzgyújtási tilalmak is segíthetik, de ezek csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha a lakosság is betartja az előírásokat.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy másodpercek alatt keletkezhet egy tűz, amelynek következményeit akár egy évszázadon át viselheti a természet.

A tűzoltók munkáján is sok múlik

A tapasztalatok szerint a tudatosan kialakított, mozaikos erdőszerkezet sok esetben megnehezíti a lángok terjedését, így a tűzoltóknak is nagyobb esélyük van megállítani a tüzet, mielőtt az több tíz vagy akár száz hektárra is átterjedne.

Az idei vegetációtüzek már mintegy 12 ezer hektárt érintettek, és sajnos halálos áldozatokat is követeltek. A szakember szerint az, hogy a pusztítás ennél nem lett még nagyobb, elsősorban a tűzoltók, az erdészek, a természetvédelmi szakemberek és a gazdálkodók összehangolt munkájának köszönhető.

A szakértők szerint ugyanakkor a legfontosabb üzenet továbbra is változatlan: a leghatékonyabb tűzoltás az, amikor a tűz ki sem alakul.

A tűzgyújtási szabályok és a megelőzési információk a Nébih online térképet is tartalmazó honlapján, a www.erdotuz.hu oldalon olvashatók.

Forrás: MTI