A tavaszi fagy után az aszály is nehezíti a gazdák dolgát

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. április 28.
• 0

A tavaszi fagy önmagában is komoly károkat okozott, de az aszály tovább súlyosbítja a helyzetet a gyümölcsösökben és a szántóföldeken.

Nemcsak a fagy, a szárazság is súlyosbítja a helyzetet

Az idei tavaszi fagyok hatásait még mindig mérik a gazdálkodók, de az már most látszik, hogy sok helyen jelentős veszteséget okozott a lehűlés. Az alma- és korai csonthéjas ültetvények különösen megsínylették az április eleji hajnalokat, és több térségben a mínuszok mellett a száraz levegő is komoly szerepet játszott a károk kialakulásában.

Első látásra sokakat meglepett, hogy viszonylag mérsékeltnek tűnő -2, -4 fokos lehűlések mellett is ilyen súlyos fagykárok alakultak ki. A magyarázat részben a levegő rendkívüli szárazságában rejlik.

A pára hiánya döntő tényező lehetett

Csizmadia György szerint sokan a mért léghőmérsékletből indulnak ki, miközben a növényeket érő valós terhelés ennél jóval súlyosabb lehet. Alacsony páratartalom mellett ugyanis a párolgás hűti a virág felületét, vagyis a növény szövete akár több fokkal hidegebb lehet annál, mint amit a hőmérő mutat.

Ez azt jelentette, hogy ami meteorológiai értelemben „csak” enyhébb fagynak tűnt, az a virágok számára sok helyen valójában jóval erősebb sokk volt.

A helyzetet az is súlyosbította, hogy aszályos körülmények között a növény eleve vízhiánnyal küzd, így sokkal sérülékenyebbé válik. Ilyenkor a hagyományos fagyvédelmi módszerek sem működnek úgy, ahogy kedvezőbb körülmények között.

A szakemberek szerint ez magyarázhatja, miért bizonyult sok helyen kevésbé hatékonynak még a gondosan alkalmazott védekezés is. A probléma tehát idén nem egyszerűen a fagy volt, hanem a fagy és az aszály együttese.

A megoldások között rövid távon a párásítás és a sorközök vízutánpótlása is szóba kerülhet, hosszabb távon pedig a később virágzó, ellenállóbb fajták felértékelődhetnek.

A szántóföldeken is érződik a kettős nyomás

Nem csak a gyümölcsösökben okoz gondot a szélsőséges tavasz. Gergácz Zoltán szerint a szántóföldi kultúrák is komoly stressz alatt vannak. A hideghatás több növénynél visszavetette a fejlődést, de a szakember szerint a nagyobb kihívás most inkább a tartós csapadékhiány.

A kalászosoknál a bokrosodás sok helyen elmarad a várttól, ritkás állományok alakultak ki, és a fejtrágyázás hatása is korlátozott a nedvesség hiánya miatt.

Különösen beszédes, hogy Gyermely térségében az idei csapadékmennyiség a sokéves átlag felét sem éri el. Ilyen helyzetben már nemcsak egy-egy technológiai elem működése kérdéses, hanem maga a termesztési szemlélet is.

A szakemberek egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a regeneratív mezőgazdaság nem jövőbeli lehetőség, hanem egyre inkább alkalmazkodási kényszer.

Nagyon eltérő képet mutatnak az ország különböző részei

A károk mértéke közben rendkívül változó. Egyes zöldségkultúrák jól vették az akadályt, több gabonatábla is regenerálódhat még, miközben bizonyos gyümölcsösökben drámai a helyzet.

Szabolcsban például több termelő szinte teljes pusztulásról beszél. Rádi László szerint egyetlen rendkívül hideg hajnal gyakorlatilag lenullázta a diótermést.

Más ültetvényekben ugyan sikerült részben védekezni, de a végleges mérleg még sok helyen csak a kötődés után lesz látható.

Ezért is hangsúlyozzák sokan: az idei tavasz tanulsága nem pusztán egy újabb fagykár, hanem az, hogy a szélsőségek már nem külön-külön, hanem egyszerre jelentkeznek. És erre a mezőgazdaságnak is új válaszokat kell találnia.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu