Akár az alma- és szőlőültetvényeket is veszélyeztetheti a japán cserebogár

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. július 6.
• 0

A japán cserebogár évente milliárdos károkat okozhat Európában. Magyarországon egyelőre még nem jelent meg.

Egy új, inváziós kártevő közelít Magyarország felé, amely már több európai országban is komoly aggodalmat okoz. A japán cserebogár (Popillia japonica) egyelőre még nem jelent meg hazánkban, de Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban már kimutatták, ezért a szakemberek fokozott figyelmet kérnek.

A faj nem véletlenül tartozik az Európai Unió kiemelt zárlati károsítói közé. Rendkívül sokféle növényt képes megtámadni, gyorsan terjedhet, és jelentős gazdasági károkat okozhat.

Több mint száz növényfajt veszélyeztethet

Az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) adatai szerint a japán cserebogár közel száz tápnövényfajon képes megtelepedni.

A legveszélyeztetettebbek közé tartoznak az alma, a szilva, a mogyoró és a szőlő, de a szántóföldi növények közül a kukoricát és a spárgát is károsíthatja. Sokféle fa- és cserjefaj leveleit, virágait és terméseit fogyasztja, ezért megjelenése a gyümölcstermesztésben és a mezőgazdaságban egyaránt komoly problémát jelenthet.

Most rajzanak a kifejlett bogarak

A japán cserebogarak általában június végétől augusztus elejéig rajzanak, életük során pedig folyamatosan táplálkoznak.

Jellegzetes kártételük, hogy a levelek puhább részeit fogyasztják el, miközben az ereket meghagyják, így a levelek csipkézett, szinte csontvázszerű megjelenést kapnak.

Egyetlen nőstény 40-60 petét is lerakhat, amelyekből néhány héten belül lárvák kelnek ki. A pajorok a talajban fejlődnek, növényi gyökerekkel táplálkoznak, majd a tél átvészelése után tavasszal folytatják fejlődésüket, hogy később újabb bogarakként jelenjenek meg.

Évente milliárdos károkat okozhat

A becslések szerint a japán cserebogár évente mintegy 2,4 milliárd eurónyi kárt okoz az Európai Unióban.

A szántóföldi kultúrákban különösen akkor válhat súlyossá a kártétele, ha a növényeket más kedvezőtlen tényezők, például aszály vagy egyéb stresszhatások is gyengítik.

Könnyű összetéveszteni a hazai fajokkal

A japán cserebogár felismerése nem mindig egyszerű, mert első pillantásra hasonlíthat a hazai kerti cserebogárra, a rezes cserebogárra vagy akár a rózsabogárra is.

A faj egyik legfontosabb ismertetőjele, hogy körülbelül egy centiméter hosszú, feje és tora fémesen zöld, szárnyfedői bronzos árnyalatúak, a potroh oldalán pedig jellegzetes fehér szőrpamacsok láthatók.

Mivel karanténkárosítónak minősül, a gyanús példányokat haladéktalanul jelenteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalnak vagy a Nébihnek. A gyors bejelentés kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy a kártevő ne tudjon megtelepedni Magyarországon.

Forrás: agroinform.hu