Átalakítaná a védett és Natura 2000 erdők kezelését a WWF Magyarország
- Agrárhírek, Növénytermesztés
- 2026. július 4.
- 0
Átfogó javaslatot tett közzé a WWF Magyarország a védett erdők kezelésének megújításáról és a természetközelibb erdőgazdálkodásról.
A WWF Magyarország szerint a szeptember 30-ig érvényben lévő fakitermelési moratórium lejárta után hosszú távú szemléletváltásra lenne szükség a hazai védett és Natura 2000 területeken található erdők kezelésében. A környezetvédő szervezet úgy véli, hogy a klímaváltozás hatásai, a biológiai sokféleség megőrzése és a talaj védelme egyaránt indokolja az erdőgazdálkodási gyakorlat felülvizsgálatát.
Természetközelibb erdőket szeretnének
A szervezet javaslata szerint az őshonos fafajokból álló erdőkben fokozatosan háttérbe kellene szorítani a hagyományos vágásos üzemmódot, és nagyobb szerepet kellene kapnia a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásnak.
A WWF Magyarország úgy látja, hogy a nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben található nagyobb erdőtömbök egy részét teljesen ki kellene vonni a faanyagtermelésből. Emellett azt is javasolja, hogy a 140 évnél idősebb, magas természetességű úgynevezett szentélyerdőkben kizárólag természetvédelmi célú kezelést végezzenek, hogy ezek az élőhelyek minél zavartalanabb állapotban maradhassanak fenn.
A szervezet szerint az elegyes, többféle őshonos fafajból és különböző korú fákból álló erdők ellenállóbbak lehetnek a klímaváltozás hatásaival szemben, ezért ezek kialakítását is ösztönöznék.
A vízmegtartás és az élővilág védelme is fontos szempont
A javaslat szerint a természetes vízellátottság megőrzése és szükség esetén a vízpótlás biztosítása alapvető feltétele annak, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás hosszú távon működőképes legyen.
A WWF Magyarország emellett szükségesnek tartja az inváziós idegenhonos fafajok visszaszorítását, valamint az emberi beavatkozás miatt túlszaporodott nagyvadállomány szabályozását is. Álláspontjuk szerint ezek a lépések hozzájárulhatnak az erdei ökoszisztémák egyensúlyának helyreállításához.
A szervezet azt is javasolja, hogy csökkenjen a kitermelt faanyag mennyisége, és mérséklődjön a tűzifa pazarló felhasználása, különösen biomassza-erőművekben. Véleményük szerint ehhez az is szükséges lenne, hogy az állami erdőgazdálkodók finanszírozása kevésbé függjön a fakitermelésből származó bevételektől.
Több százezer hektárt érinthetne
A szervezet honlapján közzétett szakmai javaslat szerint a vágásos üzemmód fokozatos visszaszorítása mintegy 600 ezer hektár magyarországi erdőt érinthetne, ami közel a hazai erdőterületek egyharmadát jelenti.
Emellett 200-300 ezer hektárnyi erdőtömböt tartanak alkalmasnak arra, hogy a nemzeti parkokban teljes mértékben természetvédelmi célokat szolgáljon, míg körülbelül 800 ezer hektáron lenne lehetőség elegyes, klímaállóbb erdők kialakítására.
A WWF Magyarország szerint Magyarországon már ma is működnek sikeres örökerdő-gazdálkodási példák, ezek azonban egyelőre csak viszonylag kis területeket érintenek. A szervezet úgy véli, hogy megfelelő ösztönzőkkel a természetközelibb erdőkezelési módszerek szélesebb körben is elterjedhetnének.
Forrás: MTI
- Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
- Hogyan változik a magyar mezőgazdaság 2030-ig?
- Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?
- Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
- Drónok és műholdak a mezőgazdaságban – hogyan figyelik a termést és az aszályt?
- Veszélyes kártevő jelent meg a magyar határ közelében
2026. augusztus 19.
Különleges termények és helyi ízek költöznek Kecskemét főterére
2026. augusztus 19.
Komoly veszély fenyegeti a magyar szőlőket, új program segíthet
2026. augusztus 18.
Vöröshagyma-körkép 2026: ilyen termést hozott az év, és ez várhat az árakra
2026. augusztus 18.