Tejtermelés a hőségben – mennyivel adnak kevesebb tejet a tehenek hőstressz idején?

• Agrárhírek, Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. szeptember 1.
• 0

A nagy tejtermelésű tehenek számára a tartós hőség komoly élettani terhelést jelent. Kevesebbet esznek, többet isznak, szaporábban lélegeznek, többet állnak és kevesebbet pihennek. Mindez pedig nagyon gyorsan megjelenhet a tejtermelésben is. Súlyos hőstressz esetén a tejhozam akár több tíz százalékkal visszaeshet, és a probléma nem feltétlenül szűnik meg azzal, hogy néhány nap múlva lehűl a levegő.

A 2026-os nyár ismét különösen aktuálissá tette ezt a kérdést Magyarországon. A hőhullámok idején több napon 35 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, miközben az állatoknak éjszaka sem mindig volt lehetőségük megfelelően lehűlni. A HungaroMet augusztusi mérései során még a hónap második felében is előfordultak 35–39 fokos maximumok.

A modern tejelő tehén pedig különösen érzékeny a hőségre. Minél magasabb a tejtermelése, annál több anyagcserehőt termel a szervezete.

Már jóval 35 fok alatt elkezdődhet a probléma

A tehenek hőterhelésének meghatározására nem önmagában a levegő hőmérsékletét használják. A szakemberek az úgynevezett THI-t, vagyis hőmérséklet-páratartalom indexet (Temperature-Humidity Index) figyelik.

Ennek oka egyszerű: ugyanaz a 30 fok egészen más terhelést jelent száraz levegőben, mint magas páratartalom mellett.

A kutatásokban gyakran 72-es THI körüli értéket tekintenek olyan tartománynak, amely fölött már egyértelműbben jelentkeznek a termelési veszteségek. Egy 35 tanulmányt összesítő friss metaanalízis szerint a tejhozam, valamint a tej zsír-, fehérje- és laktóztartalmának kedvezőtlen változásai is erőteljesebbé váltak 72 fölötti THI-nél.

Nagy tejtermelésű állatoknál ugyanakkor a hőstressz már ennél alacsonyabb értéknél is megjelenhet, ezért egyetlen küszöbértéket nem érdemes minden állományra automatikusan alkalmazni.

Miért ad kevesebb tejet a tehén?

A folyamat egyik legfontosabb eleme a takarmányfelvétel csökkenése.

A takarmány emésztése és anyagcseréje hőt termel. Amikor a tehén szervezete már eleve nehezen tud megszabadulni a felesleges hőtől, ösztönösen kevesebbet eszik.

Kevesebb takarmány azonban kevesebb energiát és tápanyagot jelent a tejtermeléshez.

A hatás ennél összetettebb. A hőstressz megváltoztatja az állat anyagcseréjét, hormonális folyamatait és vérkeringését is. A szervezet elsődleges célja ilyenkor már nem a maximális tejtermelés, hanem a testhőmérséklet fenntartása.

A tehén többet liheg, többet áll, keresi a hűvösebb helyeket, és jelentősen megnő a vízigénye.

Mennyi tej veszhet el?

Erre nincs egyetlen, minden tehénre érvényes szám. A veszteséget a hőmérséklet és páratartalom mellett a hőstressz időtartama, az állat tejtermelési szintje, laktációs állapota, az istálló kialakítása, a takarmányozás és a hűtés hatékonysága is meghatározza.

A számok mégis jól érzékeltetik a probléma nagyságát.

Egy nagy adatállományt vizsgáló kutatásban a hőstressznek kitett teheneknél a laktáció és az érintett időszak függvényében körülbelül 1,7–2,4 kilogrammal kevesebb napi tejtermelést mértek tehenenként.

Más vizsgálatok ennél jóval nagyobb visszaesést is kimutattak súlyos és tartós hőstressznél.

Egy 2026-ban publikált, 256 magyar tejelő telep adatait feldolgozó elemzés szerint szélsőséges esetben a tejtermelés akár 40 százalékkal is csökkenhet hőstressz hatására. A kutatók a 2022-es és 2024-es rendkívül meleg nyarakat hasonlították össze a téli termelési időszakkal.

Ez nem azt jelenti, hogy minden magyar tehén 40 százalékkal kevesebb tejet ad egy forró napon. Ez a súlyos esetek lehetséges nagyságrendje. Jól hűtött, megfelelően takarmányozott állományban a veszteség lényegesen kisebb lehet.

Egy száztehenes telepen már napi több száz liter lehet a különbség

A gazdasági következmény egyszerű példával jól érzékeltethető. Ha egy tehén normál körülmények között napi 35 kilogramm tejet termel, és a hőstressz miatt a termelése 2,5 kilogrammal csökken, akkor száz tehénnél ez naponta körülbelül 250 kilogramm tej kiesését jelenti. Egy 500 tehenes állománynál ugyanez már napi 1,25 tonna. Ha pedig egy súlyos hőhullám alatt nem néhány kilogrammos, hanem 15–20 százalékos visszaesés következik be, a gazdasági veszteség még sokkal nagyobb.

A jelenlegi tejpiaci helyzet ezt különösen érzékennyé teszi. Az AKI adatai szerint a nyerstej országos termelői átlagára 126,45 forint/kg volt 2026 júliusában, ami 36,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. A felvásárolt tej mennyisége közben 2,6 százalékkal csökkent 2025 júliusához képest.

Vagyis a gazdaságoknak az idei nyáron egyszerre kellett megküzdeniük a hőstresszel és a kedvezőtlenebb tejárral.

Nemcsak a tej mennyisége változhat

A hőstressz a tej összetételére is hatással lehet. A nemzetközi kutatások alapján csökkenhet a tej fehérje- és bizonyos körülmények között zsírtartalma is. Egy 2026-os metaanalízis a tejhozam mellett a tejzsír, a tejfehérje és a laktóztartalom esetében is kedvezőtlen összefüggést talált a hőstresszel.

A magyar adatokban is látható nyári beltartalmi változás: az AKI szerint 2026 júliusában júniushoz képest a nyerstej zsírtartalma 0,06, fehérjetartalma 0,02 százalékponttal csökkent. Ebből önmagában természetesen nem lehet azt állítani, hogy kizárólag a hőség okozta a változást, de jól mutatja, miért fontos nyáron a tej beltartalmának követése is.

A szaporodásban hónapokkal később jelentkezhet a kár

A hőstressz egyik kevésbé látványos következménye a szaporodásbiológiai teljesítmény romlása. Csökkenhet az ivarzás intenzitása, romolhat a termékenyülés, és növekedhet a korai embrióvesztés kockázata. Egy nagy állományokon végzett vizsgálatban a hőstressz az első termékenyítésre történő vemhesülés arányát is kedvezőtlenül befolyásolta.

Ez azért különösen fontos, mert a júliusi hőhullám gazdasági következménye akár hónapokkal később is megjelenhet a telepen.

Ventilátor, víz és árnyék – ma már termelési eszköz

A korszerű tehenészetekben ezért a hűtés már nem kényelmi extra. A nagy teljesítményű ventilátorokkal jelentős légmozgást alakítanak ki az etetőasztal és a pihenőbokszok környezetében. Sok telepen vízzel történő nedvesítést vagy párásítást is alkalmaznak. A megfelelő rendszer lényege, hogy a tehén testéről minél több hőt lehessen elvonni. Legalább ilyen fontos a vízellátás. Hőségben egy nagy tejtermelésű tehén vízigénye rendkívül magas lehet, ezért az itatók számának, vízhozamának és tisztaságának kiemelt jelentősége van. A takarmányozást is a hőséghez kell igazítani. A friss takarmányt érdemes a hűvösebb napszakokban nagyobb mennyiségben az állatok elé tenni, és különösen fontos megakadályozni a takarmány felmelegedését, romlását.

A hőstressz elleni védekezés egyre inkább gazdasági kérdés

A magyar tejelő szarvasmarha-tenyésztésben ezért a ventilátorok, automatikus hűtőrendszerek, árnyékolás és istállóklíma-szabályozás szerepe várhatóan tovább növekszik.

A beruházás költséges, de a másik oldalon ott áll az elveszett tej, a gyengébb szaporodási eredmény, a rosszabb takarmányhasznosítás és az állategészségügyi problémák költsége.

A 2026-os nyár ismét megmutatta: a hőstressz nem egyszerűen állatjóléti probléma, hanem közvetlenül mérhető termelési és gazdasági veszteség. Egy jól működő hűtőrendszer ezért egyre kevésbé tekinthető extrának – a forró magyar nyarakon lassan ugyanúgy a tejtermelés alapfeltételévé válik, mint a megfelelő takarmány és az ivóvíz.