Körtetermés 2026 – miért lett egyre nehezebb körtét termeszteni Magyarországon?

• Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. augusztus 25.
• 0

Kevés olyan hazai gyümölcs van, amelynek termesztése az elmúlt években annyi nehézséggel szembesült, mint a körtéé.

A termőterület zsugorodása, a szélsőséges időjárás, a növényvédelmi problémák, a magas kézimunka-igény és az öntözés szükségessége együttesen teszi egyre kockázatosabbá a termesztést. Mindez a piacon is érezhető: 2026 elején a magyar körte termelői ára már megközelítette az ezer forintot kilogrammonként. A 2026-os szüret augusztus közepén még csak most bontakozik ki, ezért végleges országos termésmennyiségről egyelőre nem lehet beszélni. A korai fajták már megjelentek a piacon, a Vilmos szedése is zajlik vagy hamarosan kezdődik több termőtájon, míg a későbbi fajták betakarítása őszre húzódik. Az ágazat hosszabb távú tendenciája azonban világos: a körte egyre kisebb területen termesztett gyümölcs Magyarországon.

Már kétezer hektár sincs

Néhány éve a hazai körte termőterülete már 1900 hektár alá csökkent, miközben a termésmennyiség is jelentős ingadozást mutat. A korábbi szakmai értékelések szerint egy átlagosabb évben 20–25 ezer tonna körüli hazai termés is előfordult, az utóbbi években azonban több alkalommal jóval gyengébb eredmény született. Ez azért is figyelemre méltó, mert Magyarországon hagyományosan kiváló körtefajtákat termesztenek. A Vilmos, a Bosc kobak – közismert nevén Alexander – és a Conference továbbra is keresett a vásárlók körében. A termelők számára azonban az számít, milyen kockázattal és milyen költséggel lehet ezeket előállítani.

A körte rosszul viseli az időjárási szélsőségeket

A körte érzékenysége már tavasszal megmutatkozik. A virágzás idején jelentkező fagy jelentős terméskiesést okozhat, ráadásul a károk ültetvényenként nagyon eltérőek lehetnek. A tavaszt túlélő termésnek aztán a nyári hőséggel és vízhiánnyal kell megküzdenie. A körte megfelelő gyümölcsméretéhez és minőségéhez kiegyenlített vízellátás szükséges. Tartós aszályban az öntözetlen fák kisebb gyümölcsöket nevelhetnek, romolhat a minőség, szélsőséges esetben pedig idő előtti gyümölcshullás is jelentkezhet. A 2026-os év ezért ismét megmutatja, milyen nagy értéke van az öntözhető ültetvényeknek.

Nemcsak az időjárás: komoly növényvédelmi kihívások is vannak

A körte növényvédelme sem egyszerű. Az egyik legismertebb probléma a körtelevélbolha, amely szívogatásával gyengíti a fákat, mézharmatot ürít, ezen pedig korompenész telepedhet meg. Erős fertőzés esetén a termés minősége és piacképessége egyaránt romolhat. Emellett a körte tűzelhalásra is fogékony. A baktériumos betegség kedvező körülmények között gyorsan terjedhet, és súlyos esetben egész ágrészek vagy akár fák pusztulását okozhatja. A növényvédelem egyre nagyobb szakértelmet követel, miközben az Európai Unióban rendelkezésre álló növényvédő szerek köre is folyamatosan változik. A termesztőknek ezért egyre inkább integrált módszerekkel, pontos megfigyeléssel és megfelelően időzített kezelésekkel kell dolgozniuk.

Közel ezer forint volt a termelői ár

A csökkenő kínálat az árakon is látszik. Az AKI PÁIR adatai alapján 2026 januárjában a hazai Bosc kobak és Vilmos körte átlagos termelői ára 995 forint/kg volt, ami 17 százalékos emelkedést jelentett. Az importkörte ugyanebben az időszakban 1138 forintos kilogrammonkénti nagykereskedelmi átlagárat ért el, 7 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. Ez természetesen a 2025-ben betakarított, tárolt gyümölcs téli ára volt, nem az idei friss termésé. A 2026-os szüret indulásával más árszintek jelennek meg.

Az augusztusi közvetlen termelői kínálatban már nagy a szórás. Az Agroinform piacterén augusztusban például 300–600 forint/kg körüli termelői ajánlatok is megjelentek, egy szentesi, nem válogatott Vilmoskörtét 400 forint/kg áron kínáltak. Ezek azonban egyedi hirdetési árak, nem országos piaci átlagok, ezért elsősorban a jelenlegi kínálat nagyságrendjének érzékeltetésére alkalmasak. Az őszi árak szempontjából a legfontosabb kérdés az lesz, mekkora mennyiségű jó minőségű magyar körte kerül piacra, illetve hogyan alakul az európai termés.

Az import egyre fontosabb

A hazai termés csökkenésével Magyarország számára egyre fontosabbá vált a behozatal. A magyar fogyasztó tehát akkor is talál körtét az üzletekben, amikor kevés a hazai gyümölcs, viszont az importnak ára van. A téli hónapokban különösen látványos lehet a különbség. A megfelelően tárolható hazai fajták mellett olasz, holland, belga és más európai eredetű körte jelenik meg a kereskedelemben. A magas importár egyben azt is jelzi, hogy megfelelő minőségű hazai körtére lenne kereslet. A probléma sokkal inkább az, hogy gazdaságosan és kiszámíthatóan egyre nehezebb megtermelni.

Miért fogy a körteültetvény?

Egy új körteültetvény hosszú távú beruházás. A telepítés, támrendszer, öntözés és esetleges jégvédő háló jelentős összeget igényel, miközben több évet kell várni arra, hogy az ültetvény teljes termőre forduljon. Ehhez társul a metszés, a növényvédelem és a szüret munkaerőigénye. A jó minőségű étkezési körtét óvatosan kell leszedni, mert a sérült gyümölcs rosszul tárolható. A betakarítás gépesítése ezért lényegesen nehezebb, mint például számos szántóföldi kultúráé. Ha pedig mindehhez egy tavaszi fagykár vagy nyári aszály társul, a gazdálkodó akár egy teljes év bevételének jelentős részét elveszítheti.

A modern ültetvények jelenthetik a kiutat

Mindez nem jelenti azt, hogy nincs jövője a magyar körtének. Éppen ellenkezőleg: a viszonylag magas piaci ár és a hazai termék iránti kereslet lehetőséget jelenthet a korszerű gazdaságok számára. Ehhez azonban intenzív ültetvényekre, megfelelő alany- és fajtaválasztásra, öntözésre, precíz tápanyag-utánpótlásra, hatékony növényvédelemre és korszerű tárolásra van szükség. A klímaváltozás miatt a termőhely megválasztása is egyre fontosabb. Nem biztos, hogy a jövőben ugyanazokon a területeken lesz gazdaságos körtét termeszteni, ahol évtizedekkel ezelőtt. A 2026-os szezon végleges mérlegére még várni kell, de a hosszú távú tendencia már jól látszik: a körte egyre értékesebb, ugyanakkor egyre nehezebben előállítható magyar gyümölccsé válik. Ha a hazai ültetvényterület zsugorodása folytatódik, a következő években még inkább felértékelődhet a korszerű technológiával megtermelt magyar körte.