Európában először Magyarországon találták meg ezt az ázsiai levélbolhát

• Egyéb
• 2026. október 8.
• 0

Újabb, hazánkban eddig nem ismert rovarfajt azonosítottak magyarországi fákon.

A Colophorina robinae nevű, kelet-ázsiai eredetű levélbolhát 2026 júniusában több magyarországi településen is megtalálták, ráadásul ez az első dokumentált európai előfordulása a fajnak. A felfedezés azért is különleges, mert a rovar nem az eredeti ázsiai gazdanövényein jelent meg, hanem egy Észak-Amerikából származó, Magyarországon széles körben ültetett fafajon, a közönséges lepényfán.

A faj jelenlétéről Ripka Géza, Daniel Burckhardt és Korda Márton számolt be egy új tudományos közleményben. Az első észlelések több különböző helyszínről származnak, és fiatal, valamint kifejlett példányokat is találtak, ami arra utalhat, hogy a rovar nem csupán véletlenül került az országba, hanem már korábban megtelepedhetett. A pontos behurcolási út és az érkezés időpontja ugyanakkor egyelőre nem ismert.

Ázsiai levélbolha egy amerikai fafajon

A Colophorina robinae természetes elterjedési területe Kelet-Ázsia, ahol elsősorban két lepényfafajhoz, a Gleditsia chinensishez és a Gleditsia japonicához kötődik. Magyarországon ezzel szemben a Gleditsia triacanthos, vagyis a közönséges lepényfa egyedein találták meg. Ez azért érdekes, mert a magyarországi gazdanövény eredetileg Észak-Amerikából származik, vagyis a rovar egy olyan fafajon képes megélni, amely ugyanabba a növénynembe tartozik, mint ázsiai gazdanövényei, de nem azonos velük.

A lepényfát gyakran ültetik városi fasorként, többek között azért, mert jól viseli a meleget, a szárazabb körülményeket, a tömörödött talajt és a városi környezetet. Éppen ezért a mostani felfedezésnek a városi növényvédelem szempontjából is lehet jelentősége. Ha ugyanis a levélbolha képes tartósan fennmaradni ezeken a fákon, a telepített városi állományok megfelelő élőhelyet jelenthetnek számára.

A kutatók kínai és dél-koreai adatokkal is összevetették a magyarországi példányokat, így a faj európai megjelenését a korábbi ázsiai ismeretek alapján tudták értékelni. A tudományos közlemény szerint a faj korábbi rendszertani irodalomban más neveken is szerepelt, jelenleg azonban Colophorina robinae néven tartják nyilván.

Apró rovar, amely a növény nedveivel táplálkozik

A levélbolhák a növényi nedveket szívó, apró rovarok közé tartoznak. A Colophorina robinae kifejlett példányai sötétbarna vagy fekete alapszínűek, egyes testrészeiken barnás mintázattal. Az állat mérete miatt könnyen elkerülheti a figyelmet, különösen akkor, ha a fákon alacsony egyedszámban van jelen.

A faj ázsiai előfordulásáról korábban már megállapították, hogy táplálkozása kapcsolatban lehet a gazdanövény levelein kialakuló levélgubacsokkal. Ez arra utal, hogy a rovar a növény fejlődésére is hatással lehet. A magyarországi megfigyelések alapján azonban egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy a faj jelentős károkat okozna a hazai lepényfákban.

Ez fontos különbség. Egy újonnan felfedezett idegenhonos rovar jelenléte még nem jelenti automatikusan azt, hogy komoly növényvédelmi veszélyt jelent. Ehhez azt is tudni kell, mekkora állomány alakult ki, milyen gyorsan terjed, milyen gyakran fordul elő, és okoz-e számottevő károsodást a gazdanövényeken. Ezekre a kérdésekre a további megfigyelések adhatnak választ.

Valószínűleg már korábban is jelen lehetett

A 2026 júniusában végzett felmérések során a levélbolhát több magyarországi városban is megtalálták. A több, egymástól eltérő helyszín és a különböző fejlődési alakok jelenléte alapján a kutatók szerint elképzelhető, hogy a faj már a felfedezése előtt megtelepedett az országban. Az első megtalálás időpontja ugyanis nem feltétlenül azonos azzal az időponttal, amikor egy idegenhonos faj ténylegesen bekerül egy új területre.

Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikor és milyen úton jutott el Magyarországra. A szállítmányokkal, növényi szaporítóanyaggal vagy más emberi közvetítéssel történő behurcolás lehetősége általánosságban felmerülhet az ilyen fajok esetében, de a Colophorina robinae magyarországi megjelenésének konkrét útja jelenleg nem tisztázott. Az újabb mintavételek és a faj elterjedésének feltérképezése segíthet majd ennek tisztázásában.

A felfedezés európai szempontból már most jelentős, hiszen ez az első dokumentált kontinensbeli előfordulása a fajnak. A következő időszakban ezért különösen érdekes lehet, hogy további országokban is felbukkan-e, illetve hogy a magyarországi populáció milyen ütemben terjed.

A lepényfák miatt a városi területeken is figyelni kell

A felfedezés nemcsak egy új rovarfaj megjelenéséről szól, hanem arra is rámutat, milyen könnyen találhatnak új gazdanövényt az idegenhonos fajok, ha egy közeli rokon növény széles körben rendelkezésükre áll. A városi zöldfelületek különösen érdekesek ebből a szempontból, hiszen ugyanazt a fafajt sok helyen nagy számban, egymáshoz közel ültetik.

Ez megkönnyítheti egy növényevő rovar terjedését, ha az adott fafaj megfelel számára. A mostani esetben azonban még korai lenne komoly károkról beszélni. A legfontosabb feladat jelenleg a faj elterjedésének és a fákra gyakorolt tényleges hatásának feltérképezése. Ha kiderül, hogy a rovar nagy számban képes felszaporodni, és a lepényfákon rendszeresen jelentős tüneteket okoz, akkor a növényvédelmi jelentősége is nagyobb lehet.

A magyarországi felfedezés mindenesetre jól példázza, hogy az idegenhonos fajok megjelenése sokszor csak alapos megfigyelésekkel válik láthatóvá. A Colophorina robinae esetében egyelőre a legfontosabb tény, hogy Európában először Magyarországon sikerült bizonyítani a jelenlétét, miközben az még további kutatások tárgya, hogy milyen régóta van jelen, mennyire terjedt el, és mekkora hatással lehet a hazai lepényfaállományokra.