Fontos felfedezést tettek a H5N1-ről: a vírus célpontja nem véletlenül a tőgy volt

• Agrárhírek, Állattenyésztés
• 2026. július 17.
• 0

Amerikai kutatók feltárták, miért a tehenek tőgyében okozott gyulladást a H5N1 madárinfluenza, nem pedig a légutakban.

A H5N1 madárinfluenza 2024-ben váratlan meglepetést okozott a szakembereknek, amikor megjelent az amerikai tejelő szarvasmarha-állományokban. A vírus ugyanis nem a légutakat támadta meg, ahogyan azt korábban más emlősöknél megfigyelték, hanem elsősorban a tőgyben idézett elő súlyos gyulladásos elváltozásokat.

Most a Pittsburghi Egyetem Közegészségügyi Karának kutatói megtalálták ennek biológiai magyarázatát. Az eredményeket a Science Advances tudományos folyóiratban tették közzé.

Miért volt ennyire szokatlan a fertőzés?

Amikor a vírus tavaly megjelent az Egyesült Államok tejelő szarvasmarha-állományaiban, a fertőzés felismerése nem volt egyszerű. Az állatoknál ugyanis nem a madárinfluenzára jellemző légzőszervi tünetek jelentkeztek, hanem súlyos, nekrotizáló tőgygyulladás. Ez kezdetben az állatorvosokat is félrevezette, hiszen a tünetek alapján elsősorban bakteriális fertőzésre gyanakodtak. Csak később vált egyértelművé, hogy a megbetegedések hátterében valójában a H5N1 vírus áll.

A kutatás vezetője, Suresh Kuchipudi szerint ennek egyik oka az volt, hogy a szarvasmarhát korábban nem tekintették a vírus jelentős gazdaszervezetének.

A válasz a sejtek felszínén rejtőzött

A kutatók azt vizsgálták, milyen sejtfelszíni receptorokhoz képes kapcsolódni a vírus. Az influenzavírusok úgynevezett glikánreceptorokon keresztül jutnak be a sejtekbe, ezek azonban a különböző szövetekben eltérő szerkezetűek lehetnek.

A Pittsburghi Egyetem és a Harvard Orvosi Egyetem szakemberei korszerű laboratóriumi vizsgálatokkal térképezték fel a szarvasmarhák különböző szöveteit. Az elemzésekből kiderült, hogy a H5N1 elsősorban az úgynevezett N-kapcsolt szialinsav-receptorokhoz kötődik. Ezekből az emlőszövetben nagy mennyiség található, míg a légutakban alig fordulnak elő.

Ez magyarázatot ad arra, hogy a vírus miért tudott elsősorban a tőgyben szaporodni, miközben nem alakult ki a korábban várt súlyos légzőszervi megbetegedés.

A tejben is megjelenhet a vírus

A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a fertőzött állatok tejében nagy mennyiségű vírus lehet jelen. Ez elsősorban azok számára jelenthet kockázatot, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a fertőzött tehenekkel vagy nyers tejjel.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a pasztőrözés hatékonyan inaktiválja a vírust, ezért a hőkezelt tej fogyasztása ebből a szempontból biztonságosnak tekinthető. A nyers tej fogyasztását továbbra sem ajánlják.

A jövő járványainak előrejelzését is segítheti

A kutatócsoport szerint az új módszer túlmutat a mostani felfedezésen. Segítségével a jövőben előre felmérhető lehet, hogy egy adott állatfaj mely szervei lehetnek fogékonyak a H5N1 vírusra, és milyen tünetek kialakulására lehet számítani.

Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a szakemberek időben azonosítsák a veszélyeztetett fajokat, célzottabb megfigyelési programokat dolgozzanak ki, és hatékonyabban készüljenek fel egy esetleges újabb járványra.

Forrás: agroinform.hu