Hőkamerás drónokkal mentik az őzgidákat a kaszálások előtt

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. június 3.
• 0

Hőkamerás drónok segítik az őzgidák mentését a kaszálási időszakban, hogy minél kevesebb állat kerüljön veszélybe.

Hőkamerás drónok segítik az őzgidák mentését a kaszálási időszakban

A modern technológia ma már nemcsak a mezőgazdaság hatékonyságát növeli, hanem közvetlen szerepet kaphat a vadon élő állatok védelmében is. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium tájékoztatása szerint egyre nagyobb szerepet kapnak a hőkamerás drónok az őzgidák mentésében a kaszálási időszak alatt.

Május vége és június eleje különösen érzékeny időszak, hiszen ekkor születik az őzgidák jelentős része, miközben megkezdődnek a gépesített kaszálások is. Ez a két folyamat sokszor ugyanazon a területen találkozik.

Az első hetekben a gidák túlélését egy különleges védekezési stratégia segíti: lapulási reflexük miatt mozdulatlanul rejtőznek el, testük pedig szinte teljesen szagtalan. Ez természetes környezetükben hatékony védelem a ragadozókkal szemben, a kaszálás során azonban éppen ez válhat veszélyforrássá.

A zaj elől sem menekülnek el

Sokan azt gondolnák, hogy a közeledő gépek hangjára az állatok elfutnak. Az őzgidák azonban ösztönösen nem menekülnek, hanem mozdulatlanul lapulnak tovább, ezért a magas növényzetben gyakran szinte észrevehetetlenek maradnak.

Éppen ezért alakították ki azt az összehangolt mentési rendszert, amelyben a gazdálkodók, a vadászatra jogosult szervezetek és a drónpilóták együtt dolgoznak.

A folyamat egyszerű, de nagy pontosságot igényel. A kaszálás megkezdése előtt a földhasználó jelzi a tervezett munkát, ezt követően érkezik a drónos felmérés. A hőkamerával felszerelt eszköz közvetlenül a munkagépek érkezése előtt átvizsgálja a területet. Ha veszélyben lévő gidát találnak, biztonságos helyre viszik, majd a kaszálás után visszaengedik, így az anyaállat rövid időn belül újra megtalálhatja.

Mentésből kutatás is lett

A program nem új keletű: az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya 2024-ben indította el az őzgidamentést az Illancs–bácskai vadgazdálkodási tájegységben.

A munkában részt vett Kammermann Péter és Bleier Norbert tájegységi fővadász is. A mentés mellett kutatási program is indult: az állatokat megjelölték, hogy később követni tudják mozgásukat és túlélésüket.

A kezdet azonban nem volt egyszerű. Bleier Norbert szerint az első év elsősorban tapasztalatszerzésről szólt, ráadásul a rendkívüli nyári meleg sem segítette a munkát. A magas hőmérséklet miatt a hőkamerák számára sokszor nehezebb volt elkülöníteni az állatok testhőjét a környezetétől.

Ennek ellenére öt vadászatra jogosult területén 15 őzgidát sikerült megtalálni és megmenteni.

Egyre nagyobb területen működik a program

A következő szezonra már több tapasztalattal és kedvezőbb körülmények között készültek. A mentési és kutatási területet a szomszédos Gemenci vadgazdálkodási tájegységre is kiterjesztették.

A két térségben 2025-ben már 40 őzgidát mentettek meg és jelöltek meg hőkamerás drónok segítségével.

A kezdeményezés időközben országos szintre emelkedett. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet drón szakbizottsága és a megyei koordinátorok közreműködésével 2026-ban is folytatódik a kaszálások előtti őzgidamentés és jelölési program.

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a módszer működik: országosan tavaly 278 őzgidát sikerült megmenteni.

A történet talán legérdekesebb része, hogy itt nem a technológia váltja ki az emberi figyelmet, hanem éppen ellenkezőleg: a korszerű eszközök teszik lehetővé, hogy a természetvédelem gyorsabban és pontosabban működjön a gyakorlatban.

Forrás: MTI