Közel 190 ezer köbméterrel nőtt a Vérteserdő faállománya

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2026. május 21.
• 0

A Vérteserdő Zrt. által kezelt állami erdők élőfa-állománya tovább növekedett, miközben az örökerdők aránya is emelkedik.

Tovább növekedett a Vérteserdő Zrt. által kezelt állami erdők élőfa-állománya. A társaság közlése szerint a kezelt, mintegy 46 ezer hektárnyi erdőterületen 2025-ben közel 190 ezer köbméter növedék keletkezett, így az élőfakészlet már megközelíti a 8,9 millió köbmétert.

A társaság szerint ez az elmúlt 25-30 év erdőgazdálkodási munkájának eredménye, amelyben az erdőtelepítések, az állománynevelés és a természetvédelmi szempontok egyaránt fontos szerepet kaptak.

Jelentős erdőgazdálkodási munkák zajlottak

A tavalyi év során a Vérteserdő Zrt. összesen 124 ezer köbméter faanyagot termelt ki. A kitermelt fa többféle célra hasznosult: tűzifaként, a tatabányai távfűtés energia-alapanyagaként, valamint fafeldolgozó üzemek alapanyagaként is.

A közlés szerint a rönkértékesítés megközelítette a 10 ezer köbmétert, míg a papír- és rostlemezipar számára értékesített mennyiség elérte a 15 ezer köbmétert.

A fiatalabb és középkorú erdőkben jelentős állománynevelési munkák zajlottak. A társaság 2480 hektáron végzett nevelővágásokat, amelyek célja az erdők stabilitásának és ellenálló képességének javítása volt. Emellett 673 hektáron egészségügyi célú fakitermelésre is szükség volt a károk megelőzése érdekében. Tarvágást jóval kisebb területen, összesen 65 hektáron végeztek, főként akácosokban és nemesnyárasokban.

Több mint egymillió facsemetét ültettek el

Az erdők megújítására is nagy hangsúlyt helyeztek. Az őszi-tavaszi erdősítési időszakban a társaság 318 mázsa makkot vetett el, valamint 1,1 millió facsemetét ültetett el. Új erdőtelepítés 13 hektáron történt, további 7 hektáron pedig a korábbi aszálykárok pótlását végezték el.

A jövő erdeinek utánpótlását az Agostyáni Arborétum csemetekertje is segíti, ahol szárazságtűrőbb, burkolt gyökerű csemetéket nevelnek. Ezek később mintegy 300 hektáron járulhatnak hozzá az erdők természetes állapotának javításához.

Új génrezervátumokat is kijelöltek

A genetikai értékek megőrzése szintén fontos feladat maradt. A társaság 2025-ben két új génrezervátumot jelölt ki: molyhos tölgy számára 650 hektáron, míg virágos kőris számára 300 hektáron. Emellett két új magtermőállomány is létrejött, valamint 127 kiemelkedő tulajdonságú törzsfát azonosítottak.

A Vérteserdő Zrt. egyre nagyobb területen alkalmaz úgynevezett nem vágásos erdőfenntartást is. Jelenleg a kezelt erdők 20,7 százalékán, vagyis mintegy 8700 hektáron folyik ilyen gazdálkodás.

A tervek szerint ez az arány 2026-ra már 25 százalékra emelkedhet, további örökerdők és faanyagtermelést nem szolgáló erdőterületek kijelölésével.

Vadgazdálkodás és erdőpedagógia is fontos szerepet kapott

A társaság három vadászterületen, összesen 28,5 ezer hektáron lát el vadgazdálkodási feladatokat. Az elmúlt évben kiemelt figyelmet fordítottak az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzésére is.

A mezőgazdasági területekre és lakott térségekre nehezedő vadnyomás csökkentése érdekében 3400 vad került terítékre, amelyek közel fele vaddisznó volt.

A közjóléti és oktatási programok is sok érdeklődőt vonzottak. Az erdőpedagógiai foglalkozásokon csaknem 3100 diák vett részt, az Agostyáni Arborétum látogatószáma pedig meghaladta a 10 ezer főt.

Kiemelt eredményként emelték ki azt is, hogy a Szárligetet és Csákvárt összekötő erdei út elnyerte az „Év Erdei Kerékpárútja 2025” címet.

Több vármegye erdeit gondozzák

A Vérteserdő Zrt. Komárom-Esztergom, Fejér és részben Győr-Moson-Sopron vármegyében gondoz erdőterületeket. A társaság kezelésében állnak többek között a déli Gerecse, a Vértes hegység, a Súri-Bakonyalja és a Győr–Tatai-teraszvidék erdei is.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a társaság 125 főt foglalkoztat, 2024-ben pedig 4,3 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. Az előzetes 2025-ös adatok alapján az árbevétel már 4,5 milliárd forint, az adózott eredmény pedig 36 millió forint lehet.

Forrás: MTI