Új korszak jöhet a mezőgazdaságban: reneszánszát éli a takarmányborsó

• Agrárhírek, Állattenyésztés, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. május 21.
• 0

A takarmányborsó vetésterülete látványosan nő Magyarországon, miközben a szakemberek szerint a költségcsökkentésben is kulcsszerepe lehet.

A magyar mezőgazdaságban az elmúlt évek egyik legérdekesebb fordulata, hogy a takarmányborsó újra egyre nagyobb figyelmet kap. Sokáig háttérbe szorult növénynek számított, most viszont egyre több gazdálkodó és szakember beszél róla úgy, mint a jövő egyik fontos fehérjeforrásáról.

A vetésterület látványosan nő, a szakmai érdeklődés erősödik, és egyre több tapasztalat mutatja azt, hogy a borsó nemcsak a takarmányozásban, hanem a költségcsökkentésben, a talajállapot javításában és a fenntartható gazdálkodásban is komoly szerepet kaphat.

Látványos fordulat történt a hazai termesztésben

A magyarországi borsótermesztés az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Az 1990-es évek elején még több mint 130 ezer hektáron termesztettek borsót, később azonban a klímaváltozás és a termesztési nehézségek miatt erősen visszaesett a vetésterület. Most viszont ismét növekedés látható. A piaci becslések szerint a takarmányborsó vetésterülete már megközelítheti a 40 ezer hektárt, ami sokak szerint nem véletlen.

A szakemberek úgy látják, hogy a drága import szójadara, a növekvő inputköltségek és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás mellett a gazdák új alternatívákat keresnek.

Egyre fontosabb a hazai fehérjeforrás

A témáról a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szakmai rendezvényén is sok szó esett. A beszélgetések egyik központi kérdése az volt, hogyan lehetne csökkenteni az európai állattenyésztés szójaimport-függőségét.

Jelenleg ugyanis az európai állattenyésztés fehérjeszükségletének nagy része még mindig tengerentúlról érkező szójára épül, amely sok esetben GMO-s, miközben ára és fenntarthatósági megítélése is egyre több kérdést vet fel.

A takarmányborsó ezzel szemben hazai körülmények között is termeszthető, és megfelelő technológiával komoly alternatívát jelenthet.

A tavaszi borsóval sok a probléma

A szakértők szerint a hagyományos tavaszi borsó termesztése ma már egyre kockázatosabb. A gyorsan érkező nyári hőség, a légköri aszály és a virágzáskori nedvességhiány jelentősen rontja a termésbiztonságot.

Dr. Zsombik László, a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének intézetvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaszi borsó genetikai potenciálja ugyan magas, a gyakorlatban azonban ezt sokszor nem lehet kihasználni.

A problémák közé tartozik a levéltetvek korai megjelenése, a betakarítás előtti megdőlés és az is, hogy a borsó betakarítására rendkívül rövid idő áll rendelkezésre.

Ha néhány napos csúszás történik, a hüvelyek gyorsan felnyílhatnak, a szemek kipereghetnek, ami komoly veszteséget okozhat.

Az őszi borsó hozta meg az áttörést

A szakemberek szerint a valódi fordulatot az új, európai nemesítésű őszi borsófajták jelentették. Az őszi borsó sokkal jobban tudja kihasználni a téli és kora tavaszi nedvességet, ráadásul korábban lezárja a tenyészidőszakot, így könnyebben elkerüli a nyári aszályos időszakokat.

A modern, úgynevezett afila – vagyis kacsos – fajták ráadásul jóval stabilabb állományt képeznek, így kisebb az elfekvés veszélye is. Ez a gyakorlatban sok gazdálkodó szerint jelentősen javította a termesztés biztonságát.

Nemcsak termést ad, a talajt is javítja

A szakmai beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a borsó gazdasági értékét nem szabad kizárólag a tonnák alapján megítélni. A borsó ugyanis kiemelkedően jó elővetemény, amely javítja a talaj szerkezetét és jelentős nitrogént hagy maga után.

Pillangós növényként szimbiózisban él a Rhizobium baktériumokkal, így hektáronként nagyjából 30 kilogramm légköri nitrogént képes megkötni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az utána következő növényeknél jelentősen csökkenthető a műtrágya-felhasználás.

A szakemberek szerint a borsó után vetett búza sok esetben látványosan jobb állapotban van, és magasabb termést is adhat.

„A borsó után a búza szemmel láthatóan szebb”

A gyakorlati tapasztalatokról több gazdálkodó is beszélt. Gyenes Gábor, a Gyenes Kft. ügyvezetője szerint a borsó után vetett gabonák esetében jelentősen csökkenteni tudták a műtrágya-felhasználást, miközben a terméshozam nőtt. Elmondása szerint a tavaszi nitrogén-fejtrágyát mintegy 30 százalékkal csökkentették, ennek ellenére hektáronként akár 1–1,5 tonna többlettermést is tapasztaltak.

A szakemberek szerint ez az egyik legnagyobb előnye a borsónak: úgy segíthet javítani a gazdaság jövedelmezőségét, hogy közben a költségek is csökkennek.

A takarmányozásban is egyre nagyobb szerepet kaphat

A borsó egyre komolyabb alternatívává válik a takarmányozásban is. Sertéseknél, broilercsirkéknél és kérődző állatoknál is vizsgálják, hogyan lehet részben kiváltani vele a szóját.

A szakemberek szerint megfelelő feldolgozással és technológiai kiegészítésekkel a borsó aránya jelentősen növelhető a takarmányokban.

Külön előny, hogy a borsó nemcsak fehérjében gazdag, hanem jelentős keményítőtartalommal is rendelkezik, ami több állatfajnál kedvező tulajdonságnak számít.

Egyre többen látják benne a jövőt

A szakmai fórum egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a takarmányborsó ma már jóval több egyszerű alternatív növénynél. A klímaváltozás, a növekvő költségek és az importfüggőség miatt egyre több szakember gondolja úgy, hogy a borsó a magyar agrárium egyik kulcsnövénye lehet a következő években.

A termesztése ugyan továbbra sem problémamentes, de a modern fajták, az új technológiák és a kedvező elővetemény-hatás miatt sok gazdaság számára komoly lehetőséget jelenthet.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu