Kukorica-körkép 2026: mekkora termés várható az aszály után?

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. július 29.
• 0

A 2026-os év a magyar kukoricatermesztők számára ismét a túlélésről szól.

Az áprilisi csapadékhiány, a száraz vetési körülmények, a nyár elején kialakuló hőhullámok és a júliusban tovább súlyosbodó aszály együttesen rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtettek. A szakemberek szerint az öntözetlen állományok jelentős részében a terméskiesés már visszafordíthatatlan, és több térségben a gazdálkodók kénytelenek lemondani a korábban remélt hozamokról. A HungaroMet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfrissebb agrometeorológiai jelentései szerint az ország nagy részén tovább romlik a helyzet, miközben országos, kiadós csapadékra egyelőre nincs kilátás.

A problémák már tavasszal elkezdődtek. A vetések sok helyen rendkívül száraz talajba kerültek, ezért a kelés egyenetlen volt, a fiatal növények fejlődése pedig már a vegetáció korai szakaszában lelassult. Bár májusban többfelé érkezett csapadék, ez csak átmenetileg javított a helyzeten, a mélyebb talajrétegek vízkészlete nem tudott érdemben feltöltődni. Június végétől újabb hőhullámok érkeztek, amelyek felgyorsították a párolgást, így a kukorica legfontosabb fejlődési időszakában ismét súlyos vízhiány alakult ki.

Július végére az ország számos részén drámai képet mutatnak az öntözetlen kukoricatáblák. Az Alföldön, a Duna–Tisza közén és több dél-magyarországi térségben a növények idő előtt száradni kezdtek, sok helyen a csövek csak részben fejlődtek ki, vagy egyáltalán nem termékenyültek meg. A HungaroMet szerint az egy méter mélységű talajrétegből helyenként már 150 milliméternek megfelelő vízmennyiség hiányzik, a műholdas vegetációs indexek pedig azt mutatják, hogy a növényállomány állapota több térségben még a rendkívül aszályos 2022-es év azonos időszakánál is rosszabb.

A terméskilátások ennek megfelelően jelentősen romlottak. Piaci elemzők szerint az országos kukoricatermés akár 4,5 millió tonna körül alakulhat, ami az elmúlt évek egyik leggyengébb eredménye lenne. Ez jóval elmarad egy átlagos év 6–8 millió tonnás termésétől, és ismét felveti annak lehetőségét, hogy Magyarország importra szorulhat a belső felhasználás biztosításához.

Az országon belül ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg. Azokon a területeken, ahol rendelkezésre áll öntözés, vagy ahol a nyár elején több csapadék hullott, még közepes termések is várhatók. Az öntözetlen gazdaságok jelentős részében azonban a termésveszteség elérheti az 50–70 százalékot, sőt, egyes táblákon a szemtermés betakarítása már nem is gazdaságos. Emiatt az agrárirányítás rendkívüli könnyítést vezetett be: a teljesen kiszáradt állományokat a gazdák zölden is levághatják és silózhatják anélkül, hogy elveszítenék a kárenyhítési támogatás lehetőségét. Ez különösen fontos az állattartó gazdaságok számára, ahol a takarmányellátás biztosítása elsődleges szempont.

Az elmúlt négy év jól mutatja, mennyire kiszolgáltatottá vált a kukoricatermesztés az időjárásnak. A 2022-es történelmi aszály rekordalacsony termést eredményezett, 2023-ban a kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően javultak a hozamok, 2024-ben és 2025-ben pedig térségenként nagyon eltérő eredmények születtek. A 2026-os év azonban ismét azt igazolja, hogy a kukorica az egyik legérzékenyebb szántóföldi kultúra a tartós nyári vízhiánnyal szemben. Emiatt a vetésterület az utóbbi években folyamatosan csökken, sok termelő pedig részben napraforgóra vagy más, szárazságtűrőbb növényekre áll át.

A piaci kilátásokat egyszerre befolyásolja a hazai terméscsökkenés és a nemzetközi kínálat. Miközben Magyarországon szűkebb lehet a kukoricatermés, a világ több jelentős termelőjénél – például Brazíliában – kedvező hozamokra számítanak, ami mérsékelheti az árak emelkedését. A gazdálkodók számára ez kettős kihívást jelent: a kisebb termés nem feltétlenül párosul magasabb felvásárlási árakkal, miközben a termelési költségek továbbra is magasak.

A következő hetek időjárása még javíthat valamelyest a később fejlődő állományok helyzetén, de az agrárszakemberek szerint a már bekövetkezett károk jelentős része nem fordítható vissza. A 2026-os szezon ismét rávilágít arra, hogy a hazai kukoricatermesztés jövője egyre inkább az öntözés fejlesztésén, a talaj vízmegtartó képességének javításán és az aszályt jobban tűrő hibridek elterjedésén múlik.