Megőrizheti vezető szerepét Magyarország a csemegekukorica-termesztésben?
- Növénytermesztés
- 2026. augusztus 7.
- 0
Bár Magyarország továbbra is meghatározó szereplő Európában, a csemegekukorica-termesztés egyre nagyobb alkalmazkodást igényel.
Magyarország továbbra is meghatározó szereplője az európai csemegekukorica-termesztésnek, ám ennek a pozíciónak a megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent a termelők számára. A Syngenta szerint az ágazatnak ma már egyszerre kell alkalmazkodnia a szélsőséges időjáráshoz, a folyamatosan emelkedő költségekhez és a kedvezőtlen piaci árakhoz.
Az elmúlt évek változásai jól mutatják, hogy a sikerhez már nem elegendő a megfelelő termőterület. Egyre fontosabb szerepet kapnak azok a technológiai megoldások, amelyek biztonságosabbá teszik a termesztést.
Csökkent a termőterület, nőtt az öntözés jelentősége
Az összefoglaló szerint a hazai csemegekukorica-termőterület mintegy 35 ezer hektárról 25 ezer hektárra csökkent az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan azonban növekedett az öntözött területek aránya, ami jól jelzi, hogy a vízutánpótlás ma már a sikeres termesztés egyik kulcskérdése.
A szakértők úgy látják, hogy öntözött körülmények között a csemegekukorica továbbra is stabil és viszonylag kiszámítható bevételi forrást jelenthet a gazdálkodók számára. A Magyarországon megtermelt csemegekukorica jelentős része konzervként vagy gyorsfagyasztott termékként kerül a hazai és nemzetközi piacokra.
Az időjárás évről évre átírja a terveket
Az elmúlt öt év jól példázza, milyen kiszámíthatatlanná vált az ágazat működése.
A 2022-es rendkívüli aszály jelentősen visszavetette a terméshozamokat, míg 2023-ban ennek éppen az ellenkezője történt: kiemelkedő termés és magas felvásárlási árak jellemezték a szezont. A kedvező év ugyanakkor új problémákat is hozott. A nagy mennyiségű termés és a magas alapanyagárak miatt jelentős készletek halmozódtak fel a feldolgozóknál, ami később is éreztette hatását a konzerv- és gyorsfagyasztott termékek piacán.
A 2024-es és 2025-ös szezonban ugyan már a várakozásokhoz közelebb alakultak a hozamok, de a felvásárlási árak alacsonyabbak maradtak, ami tovább szűkítette a termelők mozgásterét.
Nőnek a költségek, csökken a nyereség
A szakértők szerint az ágazat jelenlegi legnagyobb kihívása, hogy egyszerre csökken a termelők és a feldolgozók nyeresége, miközben folyamatosan emelkednek a termesztés költségei és a vállalt kockázatok.
Különösen igaz ez az öntözésre. Ami néhány évvel ezelőtt még sok gazdaságban választható technológiai elemnek számított, ma már egyre inkább a biztonságos termesztés alapfeltételévé válik.
A szakemberek szerint a jövőben azok a gazdaságok kerülhetnek előnybe, amelyek képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek mérséklik az időjárási szélsőségek hatásait.
Bár Magyarország továbbra is vezető szerepet tölt be Európában a csemegekukorica-termesztésben, ennek megőrzése egyre nagyobb szakmai felkészültséget, korszerű technológiát és tudatos alkalmazkodást kíván az ágazat szereplőitől.
Forrás: MTI
- Agrárígéretek és költségvetés: az agrárium is várja a költségvetés részleteit
- Madárinfluenza: hol szakad meg a járványvédelmi lánc egy egyébként jól működő telepen?
- Októberben is vethető a madársaláta, a hideget is jól viseli
- Makk-kávé és makkliszt: régi alapanyag kerülhet újra a konyhába
- Újabb magyar bor került az uniós oltalom alatt álló termékek közé
- Az esők után újra megindulhat a gombaszezon, de még nem tért vissza az őszi bőség
2026. november 5.
Téli gépszerviz: mit mond az olajvizsgálat, amit az üzemóra nem?
2026. november 5.
Visszaeső vásárlás, növekvő költségek: merre tart a gombatermesztés?
2026. november 3.
Burgonyaválság Európában: a magyar termés is közel felére esett vissza
2026. november 3.