Új vírus miatt figyelmeztetnek a szakemberek, egyelőre nincs ellene vakcina

• Agrárhírek, Állattenyésztés
• 2026. augusztus 6.
• 0

Egy új vírus terjedhet a kérődzők között Németországban. A szakemberek szerint genetikai rokonságban áll a Schmallenberg-vírussal.

A Német Szövetségi Állategészségügyi Kutatóintézet (Friedrich-Löffler-Institut – FLI) egy új, szarvasmarhákat fertőző vírust azonosított Németországban. A kórokozó csak kérődző állatokat betegít meg, emberre jelenleg nem jelent ismert veszélyt, ugyanakkor genetikai rokonsága miatt fokozott figyelmet kapott.

A szakemberek szerint a vírus több tulajdonságában is hasonlít a korábban jelentős gazdasági károkat okozó Schmallenberg-vírushoz, ezért azt vizsgálják, okozhat-e később hasonló problémákat a vemhes állatoknál.

Egyelőre enyhe tüneteket okoz

Az eddig ismert esetek alapján a fertőzött állatoknál láz, hasmenés és tejtermelés-csökkenés jelentkezhet. A legtöbb állat néhány nap alatt felépül, és eddig elhullást sem jelentettek.

A vírus terjedését azonban megnehezíti, hogy vérszívó rovarok közvetítik egyik állatról a másikra. A nyári és kora őszi időszak kedvez ezeknek a rovaroknak, ezért a szakemberek arra számítanak, hogy a fertőzés akár novemberig is terjedhet.

A jelenlegi ismeretek szerint az emberi egészség nincs veszélyben, a vírus kizárólag kérődző állatokat fertőz.

A genetikai rokonság miatt figyelik kiemelten

A laboratóriumi vizsgálatok szerint a kórokozó az Orthobunyavirus csoportba tartozik, és genetikailag közel áll a Schmallenberg-vírushoz.

Ez azért fontos, mert a Schmallenberg-vírus 2011-ben rövid idő alatt szinte egész Európában megjelent, és jelentős gazdasági veszteségeket okozott. A fertőzés vemhes kérődzőknél vetélést, halvaszületést és fejlődési rendellenességeket is előidézhetett.

Emellett a járvány a nemzetközi kereskedelmet is érintette. Kína például évekre importkorlátozást vezetett be az Európai Unióból származó szarvasmarha- és juhszaporítóanyagokra.

A vemhes állatok jelentik a legnagyobb kérdőjelet

Bár az új vírus esetében egyelőre nem igazolták, hogy hasonló károsodásokat okozna, a genetikai rokonság miatt a kutatók nem zárják ki ezt a lehetőséget.

Különösen a vemhes tehenek és üszők esetében figyelik a betegség alakulását, mivel a magzatokat érintő következmények csak hosszabb megfigyelés után válhatnak ismertté.

Jelenleg védőoltás sem áll rendelkezésre, ezért a védekezés legfontosabb eleme továbbra is a vérszívó rovarok elleni védelem. Ez azonban a gyakorlatban nem könnyű feladat, különösen nagyobb állattartó telepeken.

A magyar állattenyésztésre is hatással lehet

Magyarország jelentős exportőrnek számít a vemhes üszők és tenyészüszők piacán, ezért minden új állategészségügyi kockázat fokozott figyelmet kap.

A hazai kivitel legfontosabb célországai közé tartozik Törökország, Románia, Horvátország és Szerbia, ahol az állategészségügyi helyzet alapvetően befolyásolja a kereskedelmet.

Az elmúlt években több fertőző állatbetegség is kihívást jelentett. 2025-ben a ragadós száj- és körömfájás okozott jelentős exportakadályokat, ezt követően pedig a kiskérődzők pestise miatt is korlátozások léptek életbe. Magyarország mindkét betegség esetében már visszaszerezte a mentes státuszt.

Jelenleg az Európai Unióban a kéknyelv-betegség számít az egyik legnagyobb állategészségügyi kockázatnak. Emiatt az élő szarvasmarhák, juhok és kecskék szállítása számos országba csak szigorú feltételek, például vakcinázás és PCR-vizsgálat mellett lehetséges.

Az új németországi vírus megjelenése egyelőre nem jelent közvetlen veszélyt sem az emberekre, sem a magyar állatállományra, ugyanakkor a szakemberek szerint fontos a folyamatos megfigyelés. Ha ugyanis később bebizonyosodik, hogy a vemhes állatoknál is súlyos következményekkel járhat, az az állattenyésztésre és a nemzetközi élőállat-kereskedelemre is komoly hatással lehet.

Forrás: agroinform.hu