Mesterséges intelligencia segíthet felismerni a rejtett rovarfertőzéseket

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. május 27.
• 0

A mesterséges intelligencia és a bioakusztika együtt forradalmasíthatja a fenntartható növényvédelmet a jövőben.

A fenntartható növényvédelem egyik legnagyobb kihívása ma is az, hogyan lehet időben felismerni a kártevőket anélkül, hogy a gazdálkodók feleslegesen használjanak vegyszereket. Egy új kutatási irány szerint erre a választ akár maguk a rovarok adhatják meg – pontosabban azok hangjai és rezgései.

Horvát kutatók egy friss áttekintő tanulmányban arra hívták fel a figyelmet, hogy a bioakusztika a jövőben komoly szerepet kaphat a mezőgazdaságban. A kutatást az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Agrobiotechnikai Kara és a Kopácsi-rét Nemzeti Park szakemberei készítették.

A rejtőzködő kártevőket is „meghallhatják”

A bioakusztika az élőlények által kibocsátott hangokat és rezgéseket vizsgálja. A rovarok sokféle tevékenység közben adnak ki jellegzetes akusztikus jeleket: mozgás, táplálkozás, párzás vagy akár védekezés során is.

A kutatók szerint ezekből a hangokból sok minden kiderülhet. Nemcsak az, hogy jelen van-e egy adott faj, hanem az is, mennyire aktív, vagy éppen elkezdődött-e egy fertőzés a növényállományban.

A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy olyan kártevőket is képes lehet felismerni, amelyek szabad szemmel szinte láthatatlanok. A növényi szövetekben, fák belsejében vagy raktározott terményekben fejlődő lárvák például sokszor hosszú ideig rejtve maradnak.

Hangjuk vagy rezgésük azonban speciális érzékelőkkel kimutatható lehet, még mielőtt komoly károkat okoznának.

Kevesebb permetezés lehet a cél

A szakemberek szerint a bioakusztikai megfigyelés jól illeszkedik az integrált növényvédelem szemléletéhez. Ennek lényege, hogy a gazdálkodók ne automatikusan, rutinból permetezzenek, hanem csak akkor avatkozzanak be, amikor valóban szükséges.

Ehhez viszont pontos és megbízható monitoringra van szükség. A kutatók úgy látják, hogy a rovarok hangjainak elemzése sokkal részletesebb képet adhat a kártevők jelenlétéről és aktivitásáról.

Ez hosszabb távon a vegyszerhasználat csökkentéséhez is hozzájárulhat, ami környezetvédelmi és gazdasági szempontból is fontos lehet.

A mesterséges intelligencia is segíthet

A kutatás szerint a technológia fejlődésével a bioakusztika egyre pontosabbá válhat. Ebben komoly szerepet kap a mesterséges intelligencia is.

A gépi tanulási és mélytanulási modellek képesek nagy mennyiségű hangadat feldolgozására, és felismerhetik az egyes rovarfajokra jellemző mintázatokat.

Ez akár automatikus rovarfelismerő rendszerek és valós idejű figyelmeztetések kialakítását is lehetővé teheti. A jövőben így elképzelhető, hogy a gazdák digitális rendszereken keresztül kapnak értesítést arról, ha egy adott területen megjelent egy veszélyes kártevő.

Nemcsak felismerésre használhatják a hangokat

A tanulmány szerint a bioakusztika nemcsak megfigyelésre lehet alkalmas. Egyes esetekben a rovarok viselkedését is befolyásolhatják különböző hangokkal vagy rezgésekkel.

A kutatók példaként említik a hangcsapdákat, a rezgéses zavarásokat és az ultrahangos megoldásokat is. Ezek módosíthatják bizonyos fajok mozgását, párzási szokásait vagy táplálkozását.

A szakemberek szerint ezek a módszerek a jövőben kiegészíthetik a hagyományos növényvédelmi eszközöket.

Még vannak akadályok a széles körű alkalmazás előtt

Bár a technológia ígéretes, a kutatók szerint több probléma is nehezíti az elterjedését. A környezeti zajok, az érzékelők költségei, valamint az egyes fajok eltérő hangképzése mind komoly kihívást jelentenek.

Emellett jelenleg még kevés az olyan egységes adatbázis, amely elegendő akusztikus mintát tartalmazna a pontos mesterséges intelligencia modellek fejlesztéséhez.

A szakemberek szerint a jövő egyik fontos iránya az lehet, hogy a bioakusztikai rendszereket összekapcsolják a precíziós mezőgazdaság és az IoT-alapú technológiák eszközeivel.

Így a hang- és rezgésadatok más megfigyelési módszerekkel együtt segíthetnék a kártevők gyorsabb felismerését, a hasznos rovarok védelmét és a pontosabb növényvédelmi döntéseket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu