Nagy István: a gazdálkodók komoly perspektívát látnak a mezőgazdaságban

Nagy István az Agrárszektor konferencián mondott beszédében a bizalom jeleként értékelte, hogy az elmúlt időszakban kiírt, az élelmiszer- és takarmányfeldolgozást, az állattartást, valamint a kertészetet érintő hét pályázatra a keretösszeget négy-ötszörösen meghaladó, 1777 milliárd forint támogatási igény érkezett.

Az agrárium az a szektor, amely „mindnyájunk ügye„: döntéshozóké, agrárszakembereké, gazdálkodóké, az üzleti világ szereplőié, de ami a legfontosabb, a magyar fogyasztóké – fogalmazott, majd arra szólított fel, hogy „lássuk meg együtt a jövőt benne, hiszen ez közös érdekünk!„

A tárcavezető bejelentette, hogy a gazdatársadalom „generációs megújításának” jegyében megkezdődik a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása elnevezésű, 79 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás társadalmi egyeztetése.

A kiírás újszerűségét az adja, hogy minden korábbiál erősebb indulásban szeretné segíteni a fiatalokat – tette hozzá.

Ismertetése szerint ennek érdekében két támogatási formát integrál: egy, a korábbi időszakból már ismert induló, átalány jellegű elemet, valamint egy, a pályázókat beruházásokra ösztönző elemet.

– jegyezte meg.

Nagy István fontosnak nevezte, hogy a két támogatási elem csak együttesen igényelhető, a fiatal gazdáknak legalább 10,5 millió forint összegben kötelező beruházást megvalósítaniuk a támogatások eredményeként, ugyanakkor az önrész a támogatás vissza nem térítendő részéből is teljesíthető.

A felhívásra legfeljebb 40 éves, mezőgazdasági szakismerettel, valamint 10 ezer és 50 ezer euró közötti STÉ értékű üzemmérettel rendelkező gazdák pályázhatnak, ha maximum 5 éve alapított üzemet vezetnek – közölte.

Az agrárminiszter kiemelte, hogy a kérelmek beadására a végleges kiírás alapján, jövő év tavaszán lesz lehetőség, de a felkészülést már most érdemes elkezdeni a sikeres pályázás érdekében.

Szólt arról is, hogy Magyarországon sokmillió hektár olyan mezőgazdasági terület van, ahol soha nem volt öntözés és nem is alakíthatók ki annak feltételei, ezeken a területeken óriási a jelentősége a gazdálkodói tudatosságnak, a változtatási hajlandóságnak.

Az egyenlőtlen csapadékelosztás, a talajszerkezetet javító talajművelés, a minél állandóbb talajfedettség biztosítása, a pufferzónaként működő szegélyterületek kialakítása ehhez ugyanúgy hozzátartozik, mint a kisléptékű termelői vízvisszatartást szolgáló infrastruktúrák kialakítása – mutatott rá.

Jelezte, a talaj állapotára, a vízvisszatartásra kedvező gyakorlatok elterjedése érdekében az új agrár környezetgazdálkodási programban 2025-től emelt védelmet kapnak a mezőgazdasági területeken lévő vizenyős területek, továbbá lesz egy, a vízvédelmi célú nem termelő beruházások megvalósítására és fenntartására irányuló pályázati lehetőség is.

„Ezzel szeretnénk érdekeltté tenni őket abban, hogy akár bizonyos gazdaságosan nem művelhető területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket, és alakítsanak ki területi vízháztartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket” – mondta.

A miniszter úgy vélte, a legfontosabb az lenne, hogy akár e pályázati konstrukció nélkül is mindenki a maga termőterületének ismeretében átgondolná, hogyan tud ezen a téren is egyet továbblépni.