Nagy testű és félelmetes!
- Agrárhírek
- 2025. június 15.
- 8
- 0

Szükség van a kék fadongókra a paradicsom és még jó néhány más növény beporzásához. Ha nincs megelégedve a terméssel, ha paradicsomtövei termés nélkül árválkodnak, annak talán az áll a hátterében, hogy nem látogatják a kertjét a nagy testű zümmögők.
Bizony, nem minden méh, csupán körülbelül 50 százalékuk alkalmas a „zümmögő beporzásra”, ami többek között a burgonyafélék családjába tartozó növények számára nélkülözhetetlen. Az egyik legfontosabb beporzónak tartott mézelő méh nem képes rá. Azonban a dongók igen.
Jámbor óriás
A kék dongó (Xylocopa violacea, vagyis ibolyaszínű ácsméh) Európa legnagyobb méhecskéje. Mérete, „színe”, hangja, de legfőképpen a róla terjedő rémhírek miatt egyesek félnek tőle. Pedig a hímek nem is tudnak szúrni, a nőstények is csak és kizárólag akkor használják a fullánkjukat, ha zaklatják őket.
Sokan nem is sejtik, milyen kiemelkedően jelentős szerepet játszanak az ökoszisztémában, illetve a növénytermesztésben a kék dongók.
Vibrációs szerenád
Virágport termelni nem kevés munka, néhány növény nagyon bőkezű ezen a téren, mint például a mogyoró, míg mások nem szeretik feleslegesen elpazarolni, mint a paradicsom. Ezért utóbbiak kicsit taktikáznak, pollenszemcséiket biztonságosan bezárják a portokba, amely csak akkor nyílik ki, ha egy nagyobb méh, mint a kék fadongó, vagy a poszméh lelkesen körüludvarolja. A méh szárnyai által előidézett „szerenád” (vibrációs hatás) jelenti számukra azt a pillanatnyi alkalmat, amikor eljött az ideje a násznak, vagyis útjukra bocsátani a következő generáció reménységeit. Ilyenkor persze nem aprózzák el az áldást, rázúdítják a méhre, amijük csak van. És egy olyan hatalmas test, mint a kék dongóé tökéletes taxi a virágpor elszállítására.
Ha egyedül csak a háziméheket használják egy olyan növény beporzására, amely zümmögő beporzást igényel, az a termés mennyiségének csökkenéséhez vezethet. Tehát vagy kevesebb termésre lehet számítani, vagy komplikált módon kell pótolni a természet kieső szolgáltatásait. Példának okáért a paradicsom üvegházban segítség nélkül nem terem, elektromos vibrátorokkal bírják rá virágporának elengedésére. Viszont annak ellenére, hogy vannak más lehetőségek, a tudósok mégis úgy gondolják, hogy a dongók a legjobb választási lehetőség azon növények esetében, amelyeknek erre a specifikus beporzásra van szükségük.
Pótolhatatlan munkaerő
A kék fadongó még azért is nagyon fontos, mert a leghidegtűrőbb méhek egyike. Már az enyhébb kora tavaszi napokon kirepülnek, amikor a házi méheknek még túl hideg van, és nem igazán akaródznak aktívkodni. Hatalmas testük segít nekik a hőtermelésben, és a hőtárolásban, amiben repülőizmaik munkája és fekete „színük” kulcsfontosságú. Ezért különösen értékesek az idény elején, illetve végén virágzó növények beporzásában, mert ilyenkor a beporzók többsége még, vagy már inaktív. És persze a fordítva gondolkodásnak is van értelme, vagyis olyan növényeket ültetni, melyek kora tavasszal, illetve olyanokat, amelyek még ősszel is virágoznak, hogy ezeknek a kedves lényeknek, ha már hajlandóak voltak „felolvadni”, és kimerészkedni, legyen elegendő élelemforrásuk.
És még valami, ami szintén a javukra írható. A legtöbb kisebb testű méhfajhoz képest hosszabb nyelvvel rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy a hosszabb, mélyebb kehellyel rendelkező virágok nektárjához is hozzáférjenek, valamint beporozzák a virágot.
Erősebb testfelépítésük jogán jobban oda tudnak furakodni az olyan zártabb felépítésű virágokhoz is, mint amilyen az ajakosvirágúaké, illetve a pillangósvirágúaké.
Békés és kölcsönösen hasznos együttműködés
Kék fadongónknak is van egy általunk, emberek által kevésbé méltányolt szokása, ahogy a nevéből kikövetkeztethetjük, bölcsőkamráit fákba fúrja. Halott, kiszáradt, korhadt fákba. Azonban manapság általában éppen ezeket az elhalt, fészeképítésre alkalmas dolgokat mindenhonnan eltávolítják, hogy ne zavarja a szemet, esetleg éppen azzal a célzattal, hogy nehogy belakják az élőlények. Pedig így éppen arra kényszerítjük őket, hogy olyan helyekre rágcsálják be magukat, ahova még kevésbé szeretnénk, házunk gerendáiba, vagy a kerítésoszlopokba.
Ez egy szerencsétlen civilizációs probléma, mivel egyébként a fadongók ezen munkálkodása igencsak hasznos volt a fás társulásokban, ahol segítették vele a természetes lebontási folyamatokat. Mi viszont bosszankodunk rajta és kártételnek hívjuk.
Számuk a természetes élőhelyek (elhalt fák, korhadt faanyag) hiánya, valamint a növényvédő szerek használata miatt sajnos csökken. Ezért védelmük kiemelten fontos. De mivel eléggé termetesek, számukra a hagyományos méhhotelek általában nem megfelelőek. Ha szeretnénk támogatni fennmaradásukat, biztosíthatunk nekik némi faanyagot. Ami számunkra már nem bír értékkel, számukra még hasznos lehet. Azzal hogy kertünkben meghagyunk néhány korhadt fadarabot, vagy természetvédelmi farakást készítünk (elsősorban a napos helyen levő puhafákat preferálják), segíthetjük őket fészkelőhelyet, esetleg téli szállást találni.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
- Ismét terjed a juh- és kecskehimlő Európában
- Pergetésbejelentés: Elindult a méz visszahagyás bejelentő felülete
- Jakab István: Brüsszel nem dönthet a gazdákról a gazdák megkérdezése nélkül
- Kárenyhítő juttatás a tavaszi fagykár után
- Csaknem 100 milliárd forintból fejlődhet tovább az élelmiszeripar
- Fejlesztések több mint 500 millió forintból
2025. július 20.
Innováció a magyar építőiparban
2025. július 20.
Kihalás fenyegette, most viszont már hungarikum
2025. július 19.
Agrometeorológia: nagy szükség lenne további csapadékra
2025. július 19.
Veszélyben az élelmiszerbiztonság
2025. július 19.
17 magyar arany született az olaszrizlingvébén
2025. július 18.