Új fejezet kezdődik a vizes élőhelyek védelmében

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2025. május 19.
• 8
• 0

Nagyszabású, európai uniós támogatással induló fejlesztési program veszi kezdetét a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek megőrzése és helyreállítása érdekében, 415 millió forint értékben.

A kezdeményezés nem csupán a meglévő tavak és lápok ökológiai állapotának javítására összpontosít, hanem új, mesterséges vízfelületek létrehozását, valamint a kétéltűek biztonságát szolgáló terelőrendszerek kiépítését is magában foglalja – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) államtitkára a Bánapátin tartott sajtóeseményen a tárca közleménye szerint.

A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben.

A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nemcsak a természeti értékek, hanem a helyben élők és a jövő generációk számára is meghatározóak – írták.

A fejlesztés a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén valósul meg, közvetlenül érintve országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területeket is. Az elmúlt években a klímaváltozás és a vízháztartás átalakulása miatt számos értékes élőhely szűnt meg vagy száradt ki idő előtt a régióban, ami komoly veszélyt jelent többek között kétéltűekre, hüllőkre, szitakötőkre és madárfajokra – tették hozzá.

A három legnagyobb tó – a Bodó-, a Kéri- és a Verőlápai-tó – hosszú távú fennmaradását mederkotrással és zsiliprendszerek korszerűsítésével biztosítják, lassítva ezzel a feltöltődésüket. Emellett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tizennégy, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben négy helyszínen alakítanak ki 100-300 négyzetméteres tavacskákat, amelyeket további 183 ponton kisebb, 2-50 négyzetméteres vízfelületek egészítenek ki. A Szentgyörgyi-patak felső szakaszán tereprendezéssel, a Mocsolyás-patakon rönkgátas szivárgók építésével segítik elő az árvízi vízvisszatartást, a holtmedrek és mélyedések vízellátását – áll a közleményben.

A fejlesztések közvetlenül támogatják a dunai tarajosgőte, a gyepi béka, a vöröshasú unka, valamint számos madár- és denevérfaj fennmaradását és szaporodását.

A Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek fejlesztése példát mutat arra, hogyan teremthető meg a természet és az ember közös, fenntartható jövője. A mostani beruházások hosszú távon hozzájárulnak a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentéséhez és a helyi közösségek életminőségének javításához – emelte ki Rácz András a közlemény szerint.