A hőhullámok az állatokat is veszélyeztetik – Erre érdemes felkészülni
- Állattenyésztés
- 2026. július 20.
- 0
A hőhullámok az állatokra is komoly veszélyt jelentenek. Árnyékolással, megfelelő itatással és hűtéssel jelentősen csökkenthető a hőstressz.
A klímaváltozás miatt Európa-szerte egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, amelyek az állattartó gazdaságokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós meleg nemcsak az állatok közérzetét rontja, hanem egészségüket, termelékenységüket és akár túlélésüket is veszélyeztetheti, ezért a megfelelő felkészülés ma már elengedhetetlen.
Miért jelent ekkora veszélyt a hőstressz?
A magas hőmérséklet nemcsak az embereket viseli meg. A szarvasmarhák, a sertések és a baromfik is nehezen viselik a tartós meleget, amely csökkentheti a takarmányfelvételt, visszavetheti a termelést és növelheti a betegségek kialakulásának kockázatát.
A hőstressz leggyakoribb jelei közé tartozik a bágyadtság, az étvágytalanság, a lassabb súlygyarapodás és a csökkent teljesítmény, súlyos esetben pedig akár elhullás is előfordulhat. Különösen érzékenyek a nagy testű állatok, például a tejelő szarvasmarhák és a sertések, de a baromfitartó telepeken is jelentős veszteségeket okozhat a kánikula.
Az árnyék, a víz és a hűtés a legfontosabb
A szakemberek tapasztalatai szerint a megfelelő árnyékolás és a folyamatos vízellátás alapvető feltétele a sikeres védekezésnek.
Az állatok számára mind a karámokban, mind az istállókban biztosítani kell a megfelelő árnyékot. A természetes árnyékot adó fák mellett napvitorlák vagy egyéb árnyékoló megoldások is hatékonyan csökkenthetik a felmelegedést.
Legalább ennyire fontos a megfelelő szellőztetés és hűtés. Ventilátorokkal, párásító rendszerekkel vagy más korszerű megoldásokkal jelentősen javítható az állatok komfortérzete, miközben a hőleadás is könnyebbé válik.
A tiszta, friss ivóvíz folyamatos biztosítása szintén kulcsfontosságú, hiszen a meleg időben az állatok folyadékigénye jelentősen megnő.
Az etetés időpontja sem mindegy
A szakemberek szerint a takarmányozást érdemes a hűvösebb reggeli vagy esti órákra időzíteni, mert ilyenkor az állatok szívesebben esznek, és kisebb terhelés éri a szervezetüket.
Arra is figyelni kell, hogy a takarmány minősége a nagy melegben gyorsabban romolhat, ezért különösen fontos a megfelelő tárolás és a higiéniai előírások betartása.
Egyre több helyen segít a modern technológia
Számos gazdaság már automatikus hőmérséklet- és páratartalom-figyelő rendszereket, valamint hővisszaverő tetőbevonatokat alkalmaz.
Ezek a megoldások időben jelzik, ha a körülmények veszélyessé válnak, sőt egyes rendszerek automatikusan elindítják a ventilátorokat vagy a párásító berendezéseket is. A korszerű technológia így jelentősen csökkentheti a hőstressz okozta kockázatokat.
A felkészülést nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni
A szakemberek szerint a hőség elleni védekezést már jóval a nyári kánikula előtt meg kell tervezni. Az árnyékolók kialakítása, a szellőztető rendszerek ellenőrzése és az itatók megfelelő működésének biztosítása tavasszal is fontos feladat.
A francia tapasztalatok alapján az árnyékolás, a megfelelő szellőzés, a folyamatos ivóvízellátás, az átgondolt takarmányozás és a korszerű technológiai megoldások együttesen jelenthetik a leghatékonyabb védelmet.
A klímaváltozás hatásai Magyarországon is egyre inkább érezhetők, ezért a gazdaságok számára már nem csupán ajánlás, hanem hosszú távú érdek is a hőstressz megelőzése. Már néhány időben megtett intézkedés is jelentősen javíthatja az állatok közérzetét, miközben mérsékelheti a termelési veszteségeket.
Forrás: agroinform.hu
- Nehéz szüret vár a magyar borászokra az idei évben
- Legelők 2026 – mit okozott a száraz nyár a magyar állattartóknak?
- Az elmúlt fél évszázad leggyengébb almatermése jöhet Magyarországon
- Őszi káposztarepce 2026: van még jövője Magyarországon?
- Mikor érdemes elkezdeni az őszi búza vetését?
- Tíz fontos ellenőrzés az őszi vetés megkezdése előtt
2026. szeptember 10.
Baromfipestis újra Magyarországon – mit kell tudniuk a baromfitartóknak?
2026. szeptember 10.
Juhászat 2026 – kibírják-e a gazdaságok a harmadik aszályos évet?
2026. szeptember 9.
Műtrágya vagy szerves trágya – melyik éri meg jobban 2026-ban?
2026. szeptember 8.