Afrikai sertéspestis: így csökkenthetik a gazdák a házisertések fertőzésének veszélyét

• Agrárhírek, Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. október 7.
• 0

Az afrikai sertéspestis továbbra is komoly járványügyi kockázatot jelent a sertéstartók számára.

A betegség a házi- és vaddisznókat egyaránt megbetegítheti, az emberre viszont nem veszélyes, a sertések között pedig rendkívül súlyos lefolyású lehet. Mivel jelenleg nincs ellene hatékony oltás vagy olyan specifikus gyógymód, amely a fertőzött állatot meggyógyítaná, a hangsúly a megelőzésen és a járványvédelmi szabályok következetes betartásán van. A fertőzés egy gazdaság számára komoly állategészségügyi és gazdasági következményekkel járhat, ezért már a tartási körülmények kialakításánál érdemes minden lehetséges fertőzési útvonalat figyelembe venni.

A vaddisznók jelentik az egyik legfontosabb veszélyforrást

A házisertés-állományok védelmében az egyik legfontosabb feladat, hogy a sertések ne kerülhessenek közvetlen vagy közvetett kapcsolatba a vaddisznókkal. A vírus a vaddisznóállományban továbbra is jelen van, ezért a telepek megfelelő fizikai elzárása alapvető járványvédelmi intézkedés. Fontos a megfelelő, stabil kerítés, amely megakadályozza, hogy a vad bejusson az állatok tartási helyére, de önmagában ez sem elegendő. A gazdaság környezetét és a kerítés állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, hogy egyetlen sérült vagy hiányos szakasz se jelenthessen átjárást.

A fertőzés ugyanakkor nem csak közvetlen állatkontaktussal terjedhet. Emberek, járművek, lábbelik, ruházat és különböző eszközök is közvetíthetik a vírust, ha korábban fertőzött állattal, váladékkal vagy szennyezett környezettel kerültek kapcsolatba. Éppen ezért célszerű a telepre történő belépést a lehető legszigorúbban szabályozni. Csak azok menjenek be, akiknek feltétlenül szükséges, és a belépőknek a gazdaságban használatos, tiszta és fertőtlenített munkaruhát, valamint lábbelit kell viselniük. A látogatásokat érdemes dokumentálni is, így egy esetleges járványügyi vizsgálat során pontosabban visszakövethető, kik és mikor jártak az állomány közelében.

A takarmány sem kerülhet veszélybe

A fertőzés elleni védekezésben a takarmányozásnak is fontos szerepe van. A vírus szennyezett takarmányon és különböző tárgyakon is hosszabb ideig fertőzőképes maradhat, ezért a takarmányt minden esetben úgy kell tárolni, hogy ahhoz vaddisznók és más állatok ne férhessenek hozzá. Különösen körültekintően kell eljárni a gazdaságban előállított vagy természetből begyűjtött zöldtakarmánnyal, zöldséggel, gyümölccsel és más növényi anyaggal. Olyan takarmányt, amely kapcsolatba kerülhetett vaddisznókkal, nem szabad az állatokkal megetetni.

A vásárolt takarmánynál is fontos, hogy megbízható, ellenőrzött forrásból származó alapanyag kerüljön az állomány elé. A takarmánytároló helyeket zártan és tisztán kell tartani, hogy a vadállatok ne férjenek hozzá, és szennyeződés se kerülhessen az alapanyagok közé. A takarmányozás során használt eszközöket ugyancsak érdemes elkülöníteni más gazdasági munkafolyamatok eszközeitől, és rendszeresen tisztítani, fertőtleníteni.

A fertőtlenítésnél a rendszeresség is számít

A járványvédelem egyik alapköve a megfelelő fertőtlenítés. A telep bejáratainál célszerű fertőtlenítési pontokat kialakítani, ahol a belépők megtisztíthatják és fertőtleníthetik a lábbelijüket, valamint szükség esetén a kezüket is. A járművek esetében szintén fontos a megfelelő tisztítás és fertőtlenítés, különösen akkor, ha azok más állattartó telepeken vagy állatok közelében is megfordultak.

Nem elég azonban időnként fertőtleníteni. Az eljárás csak akkor lehet hatékony, ha a tisztítás és fertőtlenítés rendszeresen, a megfelelő szerrel, koncentrációban és behatási idővel történik. A gazdaságban használt tárgyakat, eszközöket és szállítóberendezéseket is kezelni kell, különösen azok ki- és behozatalakor. A fertőtlenítések dokumentálása szintén fontos, hiszen így ellenőrizhető, hogy a járványvédelmi protokoll valóban a mindennapi gyakorlat részét képezi.

A közös használatú eszközök külön kockázatot jelenthetnek. Egy másik gazdaságból áthozott vagy több telepen használt eszköz megfelelő tisztítás és fertőtlenítés nélkül a vírus közvetítőjévé válhat, ezért lehetőség szerint célszerű a telep saját eszközparkját használni. Ha mégis külső eszköz kerül be a gazdaságba, annak fertőtlenítését még az állatokkal való érintkezés előtt el kell végezni.

Gyanú esetén azonnal lépni kell

Az afrikai sertéspestis gyanúját többféle tünet felvetheti. A bágyadtság, étvágytalanság, magas láz, elhullás, valamint a bőrön vagy a belső szervekben jelentkező vérzések olyan jelek lehetnek, amelyeknél nem szabad késlekedni. Egyetlen tünetből természetesen nem lehet biztosan megállapítani a betegséget, a gyanús eseteket azonban minden esetben komolyan kell venni.

Ha felmerül az ASP lehetősége, a legfontosabb a fertőzés további terjedésének megakadályozása. Az állatokat nem szabad elszállítani a gazdaságból, és a szükségesnél több embert sem szabad beengedni az állomány közelébe. A területileg illetékes állatorvost vagy hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni kell, hogy megkezdődhessen a szükséges vizsgálat és a járványügyi intézkedés.

A védekezés jelentős része már akkor eldől, amikor még egyetlen beteg állat sincs a gazdaságban. A megfelelő kerítés, a szigorú beléptetés, a biztonságos takarmánytárolás, a vaddisznókkal való kapcsolat kizárása és a következetes fertőtlenítés együtt jelentősen csökkentheti annak esélyét, hogy a vírus bekerüljön a házisertés-állományba. A Nébih szeptember 21-i tájékoztatása szerint jelenleg nincs új, házisertésben megállapított ASP-kitörés Magyarországon, a vaddisznóállományban azonban továbbra is jelen van a vírus, ezért a járványvédelmi óvatosság fenntartása továbbra is indokolt.