Enyhébb és csapadékosabb tél jöhet, ezt mutatják a friss előrejelzések

• Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. október 6.
• 0

Az előttünk álló 2026–2027-es tél a jelenlegi szezonális számítások szerint nem a tartós hidegről és a nagy havazásokról szólhat.

Az ECMWF legfrissebb modellfutása a Kárpát-medencében az átlagosnál enyhébb és nedvesebb időjárási mintázatot valószínűsít, ezért a síkvidékeken inkább az eső és a havas eső lehet gyakoribb, mint a hosszú ideig megmaradó hótakaró. A modell ugyanakkor csak hosszabb távú tendenciákat jelez, így abból még nem lehet megmondani, hogy egy-egy konkrét héten vagy napon milyen időjárás várható.

Már a tél eleje is enyhébb lehet

A novembertől januárig tartó időszakra a modell Közép-Európa jelentős részén 1–2 Celsius-fokkal az 1993 és 2016 közötti modellátlag feletti középhőmérsékletet valószínűsít. Ez alapján a tél első szakasza a megszokottnál jóval enyhébb lehet, és kicsi az esélye annak, hogy hosszabb ideig tartó, kemény fagyos időszak alakuljon ki. A térség időjárásában ebben az időszakban elsősorban nyugati és délnyugati áramlások, valamint atlanti és mediterrán eredetű légtömegek játszhatnak meghatározó szerepet.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem érkezhet hideg levegő. Rövidebb hidegbetörések és átmeneti havas időszakok továbbra is előfordulhatnak, csak a jelenlegi szezonális kép alapján ezek nem feltétlenül válnak tartós, hetekig elhúzódó téli helyzetté. A hosszabb távú átlag így enyhébb lehet, miközben az egyes időjárási helyzetek ettől még jelentős eltéréseket hozhatnak.

Több csapadék érkezhet Magyarországra

A modell Magyarország esetében az átlagosnál nedvesebb telet valószínűsít. Az ország legtöbb részén 0–50 milliméterrel több csapadék hullhat a sokéves átlagnál, egyes térségekben pedig akár 50–100 milliméteres többlet is kialakulhat. A várhatóan csapadékosabb időszak mögött az átlagosnál élénkebb ciklontevékenység és a gyakoribb frontátvonulások állhatnak, amelyek egymás után szállíthatják a nedvesebb légtömegeket a térségbe.

A csapadék érkezése a mezőgazdaság szempontjából különösen fontos lehet. A téli hónapokban lehulló víz hozzájárulhat a talajok vízkészletének feltöltéséhez, ami egy szárazabb időszak után kedvező változás lenne. Az azonban korántsem mindegy, hogy a többletcsapadék milyen időbeli eloszlásban érkezik, hiszen a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiség egészen más hatással van a talajra és a vízháztartásra, mint a hosszabb idő alatt egyenletesen érkező csapadék.

A síkvidékeken inkább az eső dominálhat

A decembertől februárig tartó fő téli időszakban továbbra is az enyhébb, nedvesebb áramlások lehetnek meghatározók. A magyarországi síkvidékeken ezért a csapadék jelentős része eső vagy havas eső formájában érkezhet, és amikor havazás alakul ki, a hóréteg várhatóan gyakran gyorsan elolvad. Tartós hótakaróra elsősorban a magasabban fekvő hegyvidéki területeken lehet nagyobb esély.

A tél második felében, januártól márciusig, a pozitív hőmérsékleti eltérés valamelyest mérséklődhet, de még ekkor is 0,5–1 Celsius-fokos, helyenként akár 1–2 fokos átlag feletti érték rajzolódik ki a modellben. A csapadéktöbblet közben fokozatosan gyengülhet, de a jelenlegi számítások szerint komolyabb csapadékhiánytól ebben az időszakban sem kellene tartani.

Ez még nem egy kész téli forgatókönyv

A szezonális előrejelzéseknél fontos szem előtt tartani, hogy nem konkrét időjárási eseményeket jósolnak hónapokkal előre, hanem valószínűségeket és nagyobb léptékű tendenciákat mutatnak. A mostani modell tehát nem zárja ki egy komolyabb havazás vagy hideg időszak lehetőségét, ahogy azt sem lehet belőle megmondani, hogy pontosan mikor érkeznek majd a téli frontok.

A jelenlegi kép mindenesetre egy olyan telet valószínűsít, amely összességében enyhébb és csapadékosabb lehet az átlagnál, miközben a síkvidéki területeken a tartós hó és a hosszú ideig fennmaradó kemény fagy kevésbé lehet jellemző. A következő hónapok újabb modellfutásai még módosíthatják ezt a képet, ezért a tél közeledtével érdemes lesz figyelni, hogyan változnak az előrejelzések.