Még mindig aktív a kéknyelv veszélyes terjesztője, a gazdáknak most is figyelniük kell

• Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. október 6.
• 0

Bár már októberben járunk, a kéknyelv-betegséget terjesztő törpeszúnyogok továbbra is aktívak, így a fertőzés veszélye még nem múlt el.

A rovarok aktivitását elsősorban a hőmérséklet határozza meg, és a mostani időszakban is számolni kell azzal, hogy a vírus újabb állományokba juthat el. A szél ráadásul nagyobb távolságokra is elsodorhatja a törpeszúnyogokat, ezért a betegség terjedését nem lehet kizárólag a közvetlen környezetben vizsgálni.

Ősszel sem szűnt meg a fertőzésveszély

A kéknyelv-betegséget vírus okozza, amelynek terjesztésében elsősorban a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok játszanak szerepet. Ezek az apró rovarok melegebb időben aktívabbak, ezért a fertőzés terjedése szezonálisan erősen összefügg az időjárással. A kockázatos időszak jellemzően tavasztól késő őszig tart, vagyis októberben még egyáltalán nem lehet hátradőlni.

Magyarországon a Nébih 2026. április 20-át határozta meg a szezonálisan vektormentes időszak végének. A hivatal az időpontot a hőmérsékleti adatok és a kihelyezett rovarcsapdák vizsgálati eredményei alapján állapította meg. A törpeszúnyogok jelenléte azt jelenti, hogy a kéknyelv újbóli megjelenésével és további terjedésével továbbra is számolni kell. A rovarok mozgását a szél is jelentősen befolyásolja, ezért a fertőzött egyedeket nagyobb távolságokra is eljuttathatja.

A juhoknál súlyosabb következményekkel járhat

A betegség a házi és vadon élő kérődzőket veszélyezteti, így a juhok, a szarvasmarhák és a kecskék is fogékonyak lehetnek, bár az egyes fajoknál eltérő súlyosságú tünetek jelentkezhetnek. A juhok általában érzékenyebbek, náluk láz, bágyadtság, lesoványodás, nyálzás, orrfolyás, a száj és az orr nyálkahártyájának vérzése vagy fekélyesedése, valamint a száj és a nyelv duzzanata is kialakulhat. A lábvégek vizenyője és kifekélyesedése miatt sántaság jelentkezhet, súlyosabb esetben pedig tüdőgyulladás, emésztőrendszeri tünetek vagy vetélés is előfordulhat. A nyelv kékes elszíneződése a betegség jellegzetes tünete lehet, de viszonylag ritkán tapasztalható.

A szarvasmarhák általában kevésbé érzékenyek, ezért náluk gyakran enyhe vagy akár tünetmentes fertőzés is előfordulhat. A kecskék és a vadon élő kérődzők szintén sokszor tünetmentesen vészelik át a betegséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állományokat nem kell figyelni, hiszen a tünetmentes állatok is a fertőzési folyamat részesei lehetnek.

Magyarországon két szerotípussal is számolni kell

Hazánkban 2025 szeptemberében, több évnyi mentesség után ismét igazolták a kéknyelv-vírus jelenlétét. Azóta a 3-as és a 8-as szerotípust is kimutatták Magyarországon. Ez azért fontos, mert a különböző szerotípusok között nincs olyan keresztvédettség, amely automatikusan védelmet biztosítana egyikből a másikkal szemben. Ott, ahol mindkét szerotípus előfordul, mindkettő elleni megfelelő vakcinázásra szükség lehet.

Megerősített fertőzés esetén szigorú járványvédelmi intézkedésekre is sor kerülhet. A fertőzött létesítményeknél helyi zárlatot és forgalmi korlátozást kell elrendelni, valamint járványügyi vizsgálatot kell végezni. A megelőzés egyik fontos eszköze a vakcinázás, amelyhez jelenleg állami támogatás is igényelhető. A vakcinázott állatok belföldön és az Európai Unión belül is forgalomképesek.

Most sem késő a védekezés

A védekezésnek nem csak az oltás lehet része. A törpeszúnyogok távol tartásában az állatok és az állattartó épületek megfelelő rovarölő vagy rovarriasztó készítményekkel történő kezelése is szerepet kaphat. A gazdáknak közben érdemes figyelniük minden szokatlan tünetre és az indokolatlan elhullásokra, mert a betegség felismerése és a szükséges intézkedések időben történő megtétele fontos az állomány védelme szempontjából.

A kéknyelv-betegség emberre nem veszélyes, közegészségügyi kockázatot nem jelent, és az élelmiszer-biztonság szempontjából sem jelent veszélyt. Az állattartók számára azonban komoly gazdasági problémát okozhat, ezért amíg a törpeszúnyogok aktívak, az őszi időszakban is indokolt fenntartani a járványvédelmi óvatosságot.