Mesterséges intelligencia segíthet a tejtermelő gazdaságok mindennapi munkájában

• Agrárhírek, Állattenyésztés
• 2026. szeptember 3.
• 0

Mesterséges intelligencia alapú rendszert fejlesztett a Milkmen Kft. és az SZTE a tejtermelő gazdaságok hatékonyabb működéséért.

Mesterséges intelligenciára épülő döntéstámogató rendszert fejlesztett a Milkmen Földesi Tejtermelő Kft. és a Szegedi Tudományegyetem a Debreceni Egyetem együttműködésével. Az IntelliFarmMoo többféle adatot egyesít, hogy segítse az állatok egészségi állapotának, jólétének és takarmányozásának folyamatos nyomon követését.

Nem egyszerűen kamerák figyelik az állatokat

A modern tejtermelő telepeken hatalmas mennyiségű adat keletkezik nap mint nap. Az állatok mozgása, viselkedése, termelési adatai vagy éppen takarmányozása mind olyan információ lehet, amely segíthet a gazdálkodóknak a döntésekben.

Erre épít a Milkmen Földesi Tejtermelő Kft. és a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem közreműködésével létrehozott Okos Gazda Szeme, vagyis az IntelliFarmMoo nevű mesterségesintelligencia-alapú rendszer prototípusa.

A fejlesztés célja, hogy a különböző forrásokból származó adatokat ne elszigetelten kezelje, hanem együttesen elemezze, és ezzel használhatóbb információt adjon a gazdaság működtetéséhez.

Öt területet figyel egyszerre

Az SZTE gépilátás-platformjára épülő érzékelőrendszer folyamatosan gyűjti az adatokat, amelyek egy részét a helyszínen működő mesterségesintelligencia-eljárások dolgozzák fel.

A rendszer öt fontos területet kapcsol össze: az állategészségügyet, a takarmányozást, az egyedi azonosítást, az állatjólétet és a gazdaságosságot.

A képi azonosítás segítségével az egyes állatok nyomon követhetők, miközben a rendszer bizonyos egészségügyi problémák korai jeleinek felismerésében is segítséget nyújthat.

A betegségek felismerése különösen fontos

A tejtermelő tehenészetekben egy egészségügyi probléma gyors felismerése jelentős különbséget jelenthet. A fejlesztés többek között a tőgygyulladás és a lábvégbetegségek korai felismerését is támogatja. Ez azért lényeges, mert egy állat állapotának megváltozása nem mindig látványos azonnal. A mozgás, a viselkedés vagy más megfigyelhető jellemzők változása azonban értékes jelzés lehet.

Az ilyen rendszerek egyik nagy előnye éppen az lehet, hogy a nagy állományok mellett is folyamatosan képesek adatokat feldolgozni, így a gazdálkodók hamarabb kaphatnak jelzést arról, ha valamelyik állatnál probléma merülhet fel.

A takarmányozást is segítheti

A rendszer nem kizárólag az állatok egészségére koncentrál. A megfelelő takarmányozás alapvető része a gazdaságos tejtermelésnek, különösen olyan állatoknál, amelyek nagy termelési potenciállal rendelkeznek. A fejlesztés ezért a takarmányozási hatékonyság javítását is támogatja. Az egyes állatokkal és az állománnyal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok összehangolása hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság pontosabban lássa, hol lehet javítani a termelés hatékonyságán.

A holstein-fríz nagy teljesítményű, de érzékeny fajta

Magyarország tejtermelő gazdaságaiban jelentős szerepet tölt be a holstein-fríz, amely világszerte elterjedt, nagy tejtermelési potenciállal rendelkező szarvasmarhafajta. A magas termelési képesség ugyanakkor nagyobb odafigyelést is igényel. Az állatok egészsége, a megfelelő takarmányozás és a tartási körülmények egyaránt hatással vannak a termelésre.

Éppen ezért az olyan technológiák, amelyek képesek nagy mennyiségű adatból felismerhető mintázatokat keresni, egyre fontosabb szerepet kaphatnak az állattenyésztésben.

Nem minden telep egyforma

A fejlesztés egyik célja az is, hogy a rendszer eltérő tartástechnológiai környezetben is alkalmazható legyen.

Ez azért fontos, mert a tejtermelő gazdaságok működése nem teljesen egyforma. Más körülmények között kell működtetni egy kisebb vagy nagyobb állományt, és a telepek technológiai adottságai is különbözhetnek.

A rugalmasan használható digitális megoldások ezért könnyebben beilleszthetők lehetnek a különböző gazdaságok mindennapi működésébe.

Közel 600 millió forintos fejlesztés

Az IntelliFarmMoo projekt teljes költsége csaknem 600 millió forint volt, amelyből 429 millió forintot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatása fedezett.

A fejlesztés során elért eredmények egy részét szabadalmaztatni is tervezik.

A projekt jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása már nem kizárólag az irodai vagy ipari környezetben jelenik meg. Az állattenyésztésben is egyre több olyan adat keletkezik, amelyet érdemes rendszerezni és elemezni, különösen akkor, ha ezzel korábban felismerhetővé válhat egy egészségügyi probléma, javítható a takarmányozás vagy hatékonyabbá tehető a gazdaság működése.

Forrás: MTI