Nőtt a rozé borok népszerűsége Magyarországon
- Agrárhírek, Jó hírek
- 2024. december 10.
- 0
A rozé borok egyedülálló módon ötvözik a kékszőlő gazdag zamatvilágát a fehérborok frissességével és üdeségével, piacilag pedig keresett szegmensét jelentik a magyar boroknak - hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a XXV. Jubileumi Miklós-napi rozé borversenyen, az AM közleménye szerint.
Feldman Zsolt a Kunszentmiklóson tartott rendezvényen rávilágított a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tavalyi felmérésére, amely szerint 2017-hez képest 5 százalékkal nőtt a magyarországi rozéfogyasztás, míg a vörösboré mérséklődött.
A megkérdezettek 96 százaléka kifejezetten azt a gyümölcsösséget keresi a borban, amelyet a belföldön előállított rozé nyújt – mind karakterben, mind üdeségben, mind frissességben – írták.
Az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbort fogyasztók. Ezért az államtitkár szerint érdemes lehet az édesbor mellett ebben a borfajtában gondolkodni, ha a kezdő borfogyasztók belépő borkategóriájáról beszélünk – áll a közleményben.
Feldman Zsolt eredeti ötletnek nevezte a borverseny azon koncepcióját, amely mindig Miklós-napon, a Miklós nevet magában foglaló településen zajlik, és eleinte kizárólag csak Miklós keresztnevű borbírálók működtek közre. A Miklós-napi borverseny mára a legjelentősebb, rozékra fókuszáló hazai megmérettetés – közölték.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az első bor más élményekkel való összekapcsolása a Nemzeti Bormarketing Stratégiában első helyen szerepel, amit a fiatalok megszólítása követ. Stratégiai cél a boreladás növelése, a magyar bor megfelelő pozícionálása, a célcsoportok meghatározása és elérése, illetve a fenntarthatóság erősítése – tudatta az AM.
Habár a magyar árutermelő szőlőültetvények többségét ma már fenntartható módon művelik a gazdálkodók, a fejlődéshez a termelőknek kiemelkedő lehetőséget jelenthet az új Agrár-környezetgazdálkodási támogatási programban (AKG) való részvétel.
Egy hektár ültetvényre a kötelező alapvállalásaik után évente 892 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak a szőlőtermelők, további szabadon választható környezetbarát gyakorlatok alkalmazása esetén ez a támogatási összeg még maximum 133 eurónak megfelelő forintösszeggel növelhető.
A gazdálkodók támogatási kérelmeiket december 23-ig nyújthatják be – írták.
- Mi történik, ha ősszel sem érkezik elegendő csapadék? Komoly kihívások várhatnak a magyar mezőgazdaságra
- Paradicsom télire? Ezekkel a házi praktikákkal nem lehet melléfogni
- Így maradhat üde a kert a nyári hőségben: augusztusi teendők lépésről lépésre
- Aszály és energiaválság: kettős kihívás előtt a magyar mezőgazdaság
- Megőrizheti vezető szerepét Magyarország a csemegekukorica-termesztésben?
- Veszélyes fertőzés terjed, már embereknél is megjelent
2026. augusztus 13.
Drónok és műholdak a mezőgazdaságban – hogyan figyelik a termést és az aszályt?
2026. augusztus 13.
Dió, mogyoró és mandula 2026 – hogyan alakult a termés?
2026. augusztus 12.
Talajmegújító gazdálkodás – egyre több gazda vált, de mit jelent a gyakorlatban?
2026. augusztus 12.
Hogyan változik a magyar mezőgazdaság 2030-ig?
2026. augusztus 11.
Mely növények lehetnek a klímaváltozás nyertesei Magyarországon?
2026. augusztus 11.