Új veszély fenyegeti a paradicsomot és a paprikát
- Agrárhírek, Növénytermesztés
- 2026. április 13.
- 0
Komoly veszély fenyegeti a termesztőket: a TSWV új változatai áttörhetik a paradicsom és paprika eddigi védelmét is.
Egy régi vírus, új problémákkal
A paradicsom és a paprika termesztésében régóta ismert kockázat a TSWV, vagyis a paradicsom bronzfoltosság vírus, amely világszerte számos növénykultúrát érint. Most azonban egy friss kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábban bevált védekezési módszerek már nem feltétlenül elegendőek.
A német DSMZ kutatói, az olasz CNR szakemberei és a BASF-Nunhems Italy együttműködésében készült vizsgálat először mutatta ki, hogy olyan vírusváltozatok is megjelentek, amelyek egyszerre többféle rezisztenciát is képesek áttörni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban biztonságosnak hitt fajták sem jelentenek minden esetben védelmet.
Mi változott meg valójában?
A TSWV elleni védekezés egyik alapja eddig az volt, hogy különböző rezisztenciagénekkel rendelkező növényeket termesztettek, gyakran váltogatva a paradicsomot és a paprikát. Ez a stratégia hosszú ideig hatékonynak bizonyult, mert csökkentette annak esélyét, hogy a vírus alkalmazkodni tudjon.
A kutatás azonban arra mutat rá, hogy léteznek már olyan törzsek, amelyek mindkét növényfaj ellenállóságát képesek legyőzni. Ahogy dr. Paolo Margaria fogalmazott: „Mivel a paradicsom és a paprika TSWV-vel szembeni rezisztenciája különböző rezisztenciagénekre épül, a két növénykultúra váltogatása hosszú ideig biztonságos és fenntartható módszernek számított… Kutatásunk most azt mutatja, hogy léteznek olyan TSWV-törzsek, amelyek képesek legyőzni mindkét növényfaj rezisztenciáját”.
Ez a felismerés alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi termesztési gyakorlat egy részét.
Amikor a jó gyakorlat visszaüt
A kutatók szerint bizonyos, eddig kifejezetten ajánlott módszerek – például a rezisztens fajták váltogatása vagy egymás közelségében történő termesztése – akaratlanul is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ellenállóbb, agresszívebb vírusváltozatok alakuljanak ki.
Ez nem elméleti veszély: Olaszországban már megfigyelték ezt a jelenséget, és minden jel arra utal, hogy más termesztő régiókban is megjelenhet.
A kutatók ezért külön hangsúlyozzák, hogy a folyamatos megfigyelés és a célzott vizsgálatok kulcsszerepet kapnak a jövőben. A vírus ugyanis nem egyik napról a másikra okoz látványos pusztítást, hanem lassan, alattomosan alkalmazkodik a környezethez.
Magyarországon sem ismeretlen a probléma
A TSWV már évek óta jelen van hazánkban, és a védekezés eddig főként a rezisztens fajták használatára épült. Ugyanakkor ezek közül az úgynevezett egygénes, „első generációs” rezisztenciák mára sok esetben elvesztették hatékonyságukat, mert a vírus viszonylag gyorsan alkalmazkodott hozzájuk.
Egy korábbi szakmai konferencián az is elhangzott, hogy Szentesen már kimutattak olyan vírustörzset, amely áttöri ezt a védelmet, ráadásul nem azonos a más országokban azonosított változatokkal. Ez arra utal, hogy a vírus több irányban is fejlődik, ami tovább nehezíti a védekezést.
Hosszú út a megoldásig
A tartósabb megoldást a több génre épülő, úgynevezett poligénes rezisztencia jelentheti, ennek kialakítása azonban nem gyors folyamat. A jelenlegi nemesítési módszerekkel akár 10–15 évbe is beletelhet, mire egy új, stabilan ellenálló fajta megjelenik.
Közben viszont a termesztőknek alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó helyzethez. Ebben segíthetne a rendszeres laborvizsgálat, ám ennek lehetősége Magyarországon egyre szűkösebb, ami tovább nehezíti az időben történő felismerést.
Egy egyre összetettebb kihívás
A jelenlegi helyzetet az teszi igazán bonyolulttá, hogy az eredeti és az új, rezisztenciatörő vírustörzsek egyszerre vannak jelen, így nem mindig lehet egyértelműen megmondani, hogy egy adott védekezési módszer hatékony lesz-e.
Ehhez társul most az a friss kutatási eredmény, amely szerint léteznek olyan változatok is, amelyek a paradicsom és a paprika ellenállóságát egyaránt képesek áttörni. Ez már nem egyszerűen egy új probléma, hanem egy olyan helyzet, amely a teljes védekezési stratégia újragondolását teszi szükségessé.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
- Április 30. a méhek napja – Ha eltűnnek a méhek, velük tűnik el a jövőnk is
- Rekordközeli ár egy aukción: ennyit ér ma egy jó angus bika
- Galagonya: a védelmezett védelmező különös története
- Meglepő lehetőség rejlik az európai városok kihasználatlan területeiben
- Hasznosak, de néha mindent felforgatnak: madarak a kertben
- Tej vagy hús? Válaszút előtt a norvég vörös szarvasmarha-tenyésztés
2026. május 9.
Nem mindegy, hogyan mossuk meg az epret vagy a salátát
2026. május 8.
Az esővíz kincs lett: most minden csepp számít a kertben
2026. május 8.
Az elsivatagosodás már nem távoli veszély Magyarországon sem
2026. május 7.
Hasznos segítők és falánk kártevők: ilyenek a kerti csigák
2026. május 6.